Eszközök |
Zeneelmélet
[szerkesztés] Zeneelmélet[szerkesztés] MeghatározásaA zeneelmélet, mint a neve is jelzi, a zenében előforduló formai és lejátszási szabályokat tükrözi. A zeneelméletet tanítják, a zeneművészeti szakközépiskolákban, és előfordulhat még a zeneművészeti akadémiákon is. A zeneelméletben lévő szabályok már a XV, XVI, XVII, században alakult ki. [szerkesztés] Tanulása, és szabályaiA zeneelméletet általában csoportosan tanítják, és zongora hallgatásával, illetve, hangfelvételek bemutatásával kísérik, a tanórákat. A hangfelvételt meghallgatva a tanár felírja a mű fokszámait, és az ahhoz tartozó basszus, ill. szoprán, alt, és tenor szólamot. A tanár a szabályokat elmagyarázza, és feladja, tanulandónak. A diák megtanulja a szabályokat, és a hangfelvételeken hallott fogásokat zongorán lejátszva, több hangnemben megtanulja. A diáknak tisztában kell lennie a kvintkörrel, és a hármashangzatokkal. [szerkesztés] A zenei fokszámokHogy a zenei fokszámokat könnyen megértsük C-dúrban mutatja a kép. A felsőszólam tartalmazza a S azaz Szoprán, A azaz Alt, és a T, azaz Tenort. A felsőszólam lehet terc, kvint, és oktáv helyzetű. A helyzetek meghatározása: A szabály: Ha a helyzet kvint helyzet, akkor az alaphang, vagyis első fokban a C – C dúrban- akkor a felső szólamban is az alap fő hang a C hang lesz, és a legmagasabb hang, pedig az alaphangtól kvint távolságra van. A képen látható, hogy a szólamok ismétlődésekor kötni kell a hangot! A legfontosabb szabályok: A tanulók rémálma, az oktávpárhuzam, és a kvintpárhuzam, továbbá a bővített szekundlépés. [szerkesztés] A hétfokú hangsor[szerkesztés] Az ötfokú hangsor[szerkesztés] A hangközökTiszta prím: A hangköztávolság nulla. [szerkesztés] Hangnemek
|