Keresés

Eszközök

Más nyelveken

Zala megye

Zala megye

Adatok
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megyeszékhely	Zalaegerszeg
Weboldal	www.zala.hu
Térkép

Népesség
Népesség	291 678 fő (2008)
Népsűrűség	78,8 fő/km²
Földrajz
Terület	3784,11 km²
Legmagasabb pont	445 m Köves-tető
Közigazgatási felosztás
Kistérségek száma	9
Települések száma	257
megyei jogú város	2
egyéb város	7
nagyközség	3

Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el. Székhelye Zalaegerszeg. A megye területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható.

Zala megye Horvátországgal, Szlovéniával, Vas-, Veszprém- és Somogy megyével határos.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Tájak

Zala megye felszíne többnyire dombos, hullámos. A területet 2 tájegység határozza meg: a Keszthelyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Dunántúli-dombság része.

A Zalai-dombságot 5 dombhátságra lehet felosztani: Göcsej, Hetés, Egerszeg-Letenyei-dombhát, Zalakaros-Zalaapáti-Zalaszentgróti-dombhát és Nemesbük-Türjei-dombhát.

A megye legsíkabb területe a Kis-Balaton környéke. Ezen kívül csak a Zala folyó, a Mura folyó és a Principális-csatorna völgye sík.

[szerkesztés] Vízrajz

Folyók: Zala, Mura

Fontosabb patakok: Kerka, Lendva, Szévíz, Gyöngyös-patak, Szentgyörgyvölgyi-patak, Sárvíz, Alsó-Válicka, Felső-Válicka

Fontosabb állóvizek: Balaton, Kis-Balaton, Miklósfai-halastavak, Csónakázó-tó(Nagykanizsa), Gébárti-tó(Zalaegerszeg), Horgásztavak(Zalaszentgrót), Pölöskei horgásztavak, Zalacsányi-tó, Zalaszentgyörgyi-tó, Csömödéri-horgásztavak

[szerkesztés] Élővilág, természet

A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek. Innen származik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa.

Zala megye természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

Zrínyi Miklós lovasszobra Zalaegerszegen

Zala megye mai területének kialakulása
1 1950-ben Zala megyétől Veszprémhez, 2 1950-ben Zala megyétől Veszprémhez, 1978-ban vissza, 3 1950-ben Somogy megyétől Zalához, 4 1950-ben Vas megyétől Zalához, 5 Zala megye 1950-1978, 6 mai megyehatár, 7 1950 előtti megyehatár

A bronzkortól lakott terület. Különösen sok a Pannónia római provincia korabeli emlék, pl. a területén átvezető út maradványai, Valcum (Fenékpuszta) romjai. Zalavár (Mosaburg) székhellyel a 9.század közepén Pribina fejedelemségének része volt, a Nagymorva Fejedelemséghez tartozott. A magyarok honfoglalása után Bulcsu törzse szállta meg. Az államalapítás idején I.István és utódai nagy birtokeseteket adományoztak a területén felállított egyházi intézményeknek (zalavári, tihanyi apátságoknak). Királyi vár volt Tátika, Csobánc, Sümeg, de központtá egyik sem vált. Az itt birtokot nyert külföldi lovagokból lett nagyurak (Bánffyak, Csákok) hatalmával szemben a 13. században itt bontakozott ki legerősebben a nemesi vármegye szervezkedés. A bárói uralom az Árpád-házi királyokat követő interregnum (1301-08) alatt megszilárdult, s Zala megye a 15. században is a bárók (Cillei, Ujlaki) uralmának egyik központja volt. A török támadások már 1480-ban elérték területét. 1526, de különösen 1566 után a török háborúk jelentős végvonala volt (Zala megyén át vezetett a legrövidebb út a Habsburgok osztrák tartományai felé) 30 kisebb-nagyobb végvárral. 1600-ban a törökök Nagykanizsa elfoglalásával uralmukat majdnem egész területére kiterjesztették, 1664-ben elfoglalták a Zrínyi Miklós építette Új-Zerinvárat is. A török hódítókat csak 1690-ben űzték ki. Az 1937-ben megindult kőolaj kitermelés ellenére a felszabadulásig Magyarország egyik fejlődésben leginkább elmaradt területe volt.

1920-ban a trianoni békeszerződés következtében a Murától délre eső része (az ún. Muraköz) és Alsólendva környéke Jugoszlávia része lett, majd 1941-1945 között ismét Magyarországhoz, Zala megyéhez tartozott.

A Balatonfüredi járás nagy részét 1946-ban, többi részét a Keszthelyi, a Tapolcai és a Sümegi járásokkal együtt az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták.

1978. december 31-én visszakerült a megyéhez Keszthely városa és a Keszthelyi járás.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Zalaegerszeg látképe a bazitai TV-toronyból

A zalaegerszegi megyeházát diszítő szobor

Zala megye 9 kistérségből áll. A Pacsai kistérség jött létre legutóbb. Pacsa jelenleg az egyetlen olyan kistérségi székhely, amely még nem kapott városi rangot.

[szerkesztés] Kistérségek

Zala megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)^[1]:

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Hévízi kistérség	Hévíz	123,60	12 473	8
Keszthelyi kistérség	Keszthely	349,33	34 806	16
Lenti kistérség	Lenti	663,09	22 313	51
Letenyei kistérség	Letenye	388,69	17 391	27
Nagykanizsai kistérség	Nagykanizsa	552,93	66 968	27
Pacsai kistérség	Pacsa	278,82	10 792	20
Zalaegerszegi kistérség	Zalaegerszeg	788,61	97 266	65
Zalakarosi kistérség	Zalakaros	311,85	13 196	19
Zalaszentgróti kistérség	Zalaszentgrót	327,06	18 238	24

[szerkesztés] Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Zalakerámia Zrt. (116), 2. Pannontej Zrt. (281), 3. Rotary Fúrási Zrt. (297).

Gazdasági szempontból is jelentős a balatoni halászat és a kis-balatoni nád, amely keresett exportáru. A kőolajkutatás nyomán több száz meddő olajkút található a megyében, amelyek többsége alkalmas a termálvíz kitermelésére. Ezek helyén többhelyütt idegenforgalmi szempontból igen jelentős gyógyfürdők alakultak ki, például Zalakaroson, Lentiben és Kehidakustányban.

[szerkesztés] Népesség

Göcseji falumúzeum (Zalaegerszeg)

Hévízi-tó

Zala megye népessége nem éri el a 300.000 főt, 2007-es mérések szerint a megye népessége 293.443 fő. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, 38%-a pedig valamelyik megyei jogú városban él. A lakosság egyharmada a Zalaegerszegi kistérségben, további 22%-a pedig a Nagykanizsai kistérségben él. Lakónépessége szerint Zalaegerszeg Magyarország 17., Nagykanizsa 20., Keszthely pedig 57. legnagyobb városa. Lakossága alapján Zala megye Magyarország megyéi közül a 16.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

Zalaegerszeg: Göcseji Múzeum, Göcseji Falumúzeum, Magyar Olajipari Múzeum, Finnugor Néprajzi Park

Nagykanizsa: Thúry György Múzeum

Keszthely: Balatoni Múzeum, Georgikon Majormúzeum, Helikon Kastélymúzeum

[szerkesztés] Színházak

Lásd még:

[szerkesztés] Turizmus

A keszthelyi Festetics-kastély

A kallósdi kerektemplom

A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.