Virágzat

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

A virágzat önálló virágok közös hajtáson való csoportosulása egy növényen. Fejlődéstörténeti értelemben feltehetően a magányos, csúcsálló virág az ősibb, majd a későbbiek során a hajtás alsóbb részein megjelenő, levélhónalji eredetű virágoknak a hajtás módosulása általi közeledése előnyt jelentett és egyre specializáltabb virágzatok kialakulásához vezetett. A specializálódás és a virágzatot alkotó egyes virágok differenciálódása olyan mértékű lehet, hogy sokszor nehéz első pillantásra eldönteni, hogy virággal, vagy virágzattal állunk szemben. A fészekvirágzatúak esetén a külső, nyelves virágok szirmokra hasonlítanak és más szerkezetűek mint a belsők, ezáltal a virágzat magányos virág benyomását kelti.

A virágzatokat elsősorban a fő hajtástengely csúcsának növekedése alapján lehet csoportosítani:

zárt – a hajtástengely virágban végződik.

nyílt – a hajtástengely nem virágban végződik.

A hajtástengely növekedése alapján a virágzatok a következő két csoportra is feloszthatók:

fürtös (racemózus) virágzatok.

A virágzat főtengelye folyamatosan nő, általában az oldalágaknál erősebben. Lehet nyílt vagy zárt.

bogas (cimózus) virágzatok.

A virágzat főtengelyének növekedése hamar abbamarad és virágban végződik (zárt), majd az oldalágak túlnövik a főágat.

Összetett virágzatot eredményez a jellemző alakzat esetleges ismétlődése, halmozódása. ilyen például az összetett ernyő (homotaktikus, az ernyőcskék alkotnak ernyőt).

Az összetett virágzatok speciális esete, amikor kétféle elrendeződés keveredik (heterotaktikus). A fészkesvirágzatúak családjában gyakran előfordul például, hogy a virágként "viselkedő" fészkek (melyek már önmagukban is virágzatok) alkotnak sátorvirágzatot, vagy bugát, de a kutyatejfélék között is sokszor előfordulnak ernyős virágzatban elrendeződött cyathium virágzatok.

[szerkesztés] Fürtös virágzatok

[szerkesztés] Fürt

Fürt

Összetett fürt

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) fürtvirágzata

A virágok murvalevelek hónaljában, közel egyforma hosszúságú kocsányokon nyílnak. Az alsó virágok nyílnak először. A fürt lehet nyílt vagy zárt.

[szerkesztés] Sátor

Sátor

A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) fészekvirágzatai sátrat alkotnak

Az egyes virágok kocsányai különböző hosszúságúak, így a virágok nagyjából egy magasságba kerülnek. A kocsányok eredési pontjai általában közelebb vannak egymáshoz, mint a fürt esetén.

[szerkesztés] Füzér

Füzér

Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)

A kocsányok hiányoznak, az egyes virágok közvetlenül a virágzat főtengelyén ülnek.

[szerkesztés] Barka

Barka

Mogyoró porzós barkája

Kanadai nyár (Populus X kanadensis) porzós barkája

Általában csüngő, ritkábban felálló fürt, vagy füzér. Az egyes virágok nem feltűnők. A csak porzós virágokból álló barka elvirágzás után egyben hull le.

[szerkesztés] Toboz

Toboz

Feketefenyő (Pinus nigra) toboza

Alnus rubra toboza

Elfásodott füzér. A fenyők és az éger termős virágzata ilyen.

[szerkesztés] Torzsa

Torzsa

Xanthosoma roseum

Olyan füzér, melynek virágzati tengelye megvastagodott.

[szerkesztés] Fészek

Fészek

Napraforgó (Helianthus annuus)

Búzavirág (Centaurea cyanus)

Mezei varfű (Knautia arvensis)

A fészek a torzsához hasonlóan megvastagodott tengelyű füzér, de a tengely ellaposodott, tányérszerűen kiszélesedett. Legfőképp a fészkesek (Asteraceae) családjában fordul elő.

[szerkesztés] Ernyő

Ernyő

Borostyán (Hedera helix)

Összetett ernyő

Daucus visnaga összetett ernyő virágzata

A virágzati tengely csúcsán egy pontból erednek az egyes virágok kocsányai örvösen álló murvalevelek hónaljában. Ha a kocsányok egyforma hosszúak, a virágzat gömb alakú. Gyakran az egyes kocsányok nem virágban, hanem további ernyőcskékben végződnek. Ez az összetett ernyő.

[szerkesztés] Fejecske vagy gomb

Fejecske

Csabaíre (Sanguisorba minor)

Olyan ernyős virágzat, melyben a kocsányok nagyon megrövidültek, illetve a virágok ülők.

[szerkesztés] Buga

Zárt buga

Orgona (Syringa vulgaris)

Sátorozó buga

Veresgyűrű som (Cornus sanguinea)

Többszörösen összetett fürt. Az egyes kocsányokon további elágazások fejlődnek. A buga lehet nyílt vagy zárt. A sátorozó buga kocsányai más-más hosszúságúak, így az egyes virágok egy síkban, vagy enyhén domború félgömb mentén helyezkednek el.

[szerkesztés] Bogas virágzatok

A bogas virágzatok esetén a virágban végződő virágzati főtengelyt túlnövik az oldalágak. A belső, főtengely csúcsán lévő virág nyílik először.

[szerkesztés] Kettősbog – többesbog

Kettősbog

Kettősbog felülnézetben

Ördögszekér (Eryngium campestre) ernyősvirágzatokból álló többesbog virágzata

A főtengely két oldalán egy-egy oldalág feljődik átellenesen. Többesbog esetén a főtengely mellett kettőnél több oldalág fejlődik egyszerre.

[szerkesztés] Bogernyő

Az ernyőhöz hasonlít, de az oldalágak nem egy pontból erednek.

[szerkesztés] Forgó

Forgó

Forgó felülnézetben

Réti kardvirág (Gladiolus palustris)

Olyan bog, melyben a főtengely egyszerre csak egy oldalágat fejleszt, majd ez az oldalág is elágazik, de a másik irányban. További elágazások is ismétlődnek.

[szerkesztés] Kunkor

Kunkor

Kunkor felülnézetben

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

Az oldalágak a főtengelynek mindig az azonos oldalán jelennek meg.

[szerkesztés] Egyéb virágzat

[szerkesztés] Cyathium

Euphorbia virágdiagramja

Színeváltó kutyatej (Euphorbia epithymoides)

Euphorbia virágzatok

Főleg a kutyatejfélék családjában előforduló virágzat. A virágzat középpontjában egy rendszerint hosszú kocsányon kilógó termős virág van, melyet egyetlen porzóból álló porzós virágok és egy csészeszerű burok vesz körül. Ezek a sajátos kis virágzatok maguk is gyakran virágzatot alkotnak.