Technológia

Völgyhíd építése

Műholdas telefon használat közben

A technológia (Görög: τεχνολογια < τεχνη "mesterség" + λογος "tan" + toldalék ια) az ember által készített olyan célszerű, az egyéni (emberi) képességeit megnövelő eszközökről (pl. gépek, anyagok és eljárások) valamint azok alkalmazásáról ^[1], ^[2] szóló ismeretek gyűjtőneve, amelyek segítségével az emberiség egyre többet tud megismerni, megváltoztatni, megőrizni stb. az őt körülvevő világból. Magukat a technológiai eszközöket, amelyek az embernek az élet különböző területein jelentkező problémáinak megoldását segítik, egyszerű szinten szerszámnak, fejlettebb szinten technikának nevezzük. A technológia a mérnöki tudomány eredményeire támaszkodó, azt megtestesítő ismeret vagy szaktudás, a nyelvhasználat következetlenségei folytán viszont az egyes szakterületek elnevezése is sokszor technika és nem technológia (pl. haditechnika, filmtechnika, hangtechnika, űrtechnika, fogtechnika stb.).

Technikája annak van akinek, vagy aminek a megoldásai elég bonyolultak, precízek vagy "műszakiak", egyéniek és/vagy eszközigényesek ahhoz, hogy elválasszuk attól a személytől vagy eszköztől, amely azt működteti vagy használja. (Ha nem választjuk el az emberi testtől, akkor a neve testtechnika, amelynek legfőbb "művészi" produkciója a performance. L. ^[3] A műszaki jelleget a mérés, a méretadatok használata adja meg, szemben az ezt nélkülöző "művészi", vagyis kötetlen, méretlen megoldásokkal. A mérés szorosan összefügg a tevékenységgel, ahogy a mérnök szó is mutatja, míg az angolban a gép (engine) gyártásának megoldása volt az ismeretkör integráló azonosítója, innen az engineering, gépészet, illetve minden "műszaki, mérésen alapuló technológiai beavatkozás, többnyire szabványos, szabványosított, azaz megismételhető, mással összekapcsolható és utánozható produkció.

A technológiának, mint ismeret- vagy tudásbázisnak legfontosabb része a know-how, azaz pusztán azoknak az ismereteknek a leírása, amelyek rendszerint valamilyen műszaki probléma új, vagy újszerű megoldását adják, ezért jelentős anyagi értéket képviselnek és áruként adhatók-vehetők. A know-how tehát egy üzlet, pénzszerző tevékenység kritikus kincse, szellemi, nem megfogható (intangibilis) vagyon, vagyoni értékű jog, amelynek védelméhez komoly érdeke fűződik a jogtulajdonosnak. Innen a technológiai ismeretek, információk bizalmas, védett jellege, szemben az általános, már közismertnek vagy általánosnak (generic) számító, egyéb műszaki tudományokkal (pl. mechanika, hőgéptan stb.).

[szerkesztés] Az anyagtechnológiák általános leírása

A technológia fogalma a hétköznapi életben rokon a gyártással, az elkészítéssel. Jól illusztrálja a helyzetet az, hogy ha valakinek ízlik egy sütemény, elkéri a receptjét. A recept a tennivalók sorrendjét és a szükséges anyagokat is tartalmazza. A technológia tehát az elkészítés sorrendje.

Összetettebb folyamatban is a lépések, a műveletek sorrendje jól átláthatóbvá teszi a technológia leírását. Minden technológiához szükségesek: (1) átalakítandó anyag, (2) átalakító eszközök és (3) az átalakítás energiája és információ-szükségelete. A hagyományos anyagtechnológiáknál (kenyérsütés, ruhavarrás) az ember kapcsolta össze az eszközöket egymás utáni használatával, és az ember volt az energiaforrás és információforrás is. Ezért egy egyszerű technológia leírásban a főszereplő az anyag, az eszközök és a művelet típusa (pl. őrlés). ^[4]

A technológia ilyen leírásánál a fizikából származó alapelvet egyik használhatjuk föl: a kényszerpályán történő mozgás leírásának elvét.^[5]. Ebben a megfogalmazásban az anyag a technológiai folyamat főszereplője: az anyag. Ipari üzemben végzett műveletek sorára is fönnáll ennek a modellnek a használhatósága: az anyag egy kényszerpályán halad végig. Ezt a kényszerpályát az anyag átalakítására szolgáló gépek jelentik (régebben ez eszközök sorozata volt). A gépek egyúttal a műveletek sorrendjére is fölbontják a gyártási folyamatot.

Az egyes gépeken elszenvedett állapotváltozások sorozata (a műveletek sora) szintén jellemzi a technológiai folyamatot. Mindhárom folyamat-jellemző: a műveletek, az anyagi állapotok és a gépek sorozata külön-külön is képet ad a gyártási folyamatról, de párhuzamosan történő együttes szerepeltetésük teszi lehetővé azt, hogy minőségi és mennyiségi leírást adjunk a technológiákról.

[szerkesztés] Technológiai ágazatok

[szerkesztés] A

• Agrárkultúra
• Automatizálás

[szerkesztés] B

• Ballisztika
• Bányászat
• Biotechnológia

[szerkesztés] C

[szerkesztés] D

[szerkesztés] E

• Elektronika

[szerkesztés] F

• Fényképészet
• Földművelés
• Fémdetektálás
• Fémtechnológia

[szerkesztés] G

• Gépgyártástechnológia

[szerkesztés] H

• Hangtechnika

[szerkesztés] I

• Informatika

[szerkesztés] J

[szerkesztés] K

• Katonai tudomány~
• Kémiai technológia ^[6]
• Kőolajtechnológia ^[7]
• Konyhatechnika
• Kohászat

[szerkesztés] L

[szerkesztés] M

• Műszaki egyetemek

[szerkesztés] N

• Nanotechnológia
• Nukleáris technológia
• Nyomdatechnika

[szerkesztés] P

• Pajzs Technológia

[szerkesztés] Q

[szerkesztés] R

• Rádiótechnika

[szerkesztés] S

• Számítástechnika

[szerkesztés] T

• Technikatörténet
• Telekommunikáció
• Termelés

[szerkesztés] U

[szerkesztés] V

• Video- és mozitechnológia

[szerkesztés] W

[szerkesztés] Irodalom

• Bérczi Sz. (1985): Anyagtechnológia I. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest (J3-1333)
• Dudás I. (2000): Gépgyártástechnológia I., Egyetemi tankönyv. Miskolci Egyetemi Kiadó,
• Hodúr C. (1995): Élelmiszeripari eljárások és berendezések. egyetemi tankönyv. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

[szerkesztés] Hívatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Ez a technikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!