Szent Brigitta

Szent Birgitta

Svédországi Szent Brigitta (Birgitta Birgersdotter, Finsta, 1303 – Róma, 1373. július 23.) svéd írónő, egy szerzetesrend alapítója, Svédország védőszentje.

Apja Uppland főbírója volt. 1316 és 1344 közt Ulf Gudmarsson närkei főbíró felesége volt, nyolc gyermeket szült. Férje halála után az alvastrai kolostorba vonult, ahol kiújultak házasélete alatt szünetelő vallásos látomásai. E látomások közül egynek, egy rend alapítását parancsolónak pápai jóváhagyására 1350-ban Rómába zarándokolt, ottani éveit vallásos és politikai agitációval töltötte egészen 1370-ig, amikor az Avignonból visszatért V. Orbán pápa jóvá nem hagyja terveit. Az ágoston rendi mintára alapított Birgitta-rend, illetve annak vadstenában épült kolostora a 15. századi Svédország egyik kulturális centrumává vált, a rend szelleme pedig a reformációig egész Nyugat-Európára kisugárzott. Birgittát 1391-ben avatták szentté.

Egyetlen, hatalmas terjedelmű, Revelationes (Látomások, első nyomtatott kiadás: 1492) című munkája a svéd középkor legnagyobb, szinte korképrögzítő alkotása. Nem szokványos, misztikus látomásokat ír le: egy aktív, akaratos, gyakran szeszélyes és gyanakvó, határozott politikai felfogású asszony inspirációi ezek, amelyeket maga írt le svéd nyelven, s gyóntatói fordítottak latinra. Szemléletük Dante vízióihoz hasonlítható, tisztán vallási tárgyat alig-alig, vagy csupán formálisan érint, társadalmit vagy politikait annál inkább. Drámai hangon, levél vagy politikai pamflet formájában szól a földi igazságtalanságokról, ostoroz királyokat, pápákat (VI. Kelement például elátkozza, ha nem szerez békét a százéves háborúban), felhívást intéz a gazdagabb országok felé, hogy segítsék a szegényebbeket, de témája szinte minden, amivel életében találkozott.