Statisztika

Ez a cikk a statisztikáról mint tudományágról szól; a Wikipédia statisztikáinak megtekintéséhez kattints ide.

A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.

Gyakran hívják statisztikának a statisztikai tevékenység eredményeként keletkező adatokat is.

Ezenkívül statisztikának nevezik egy statisztikai minta elemeinek ismeretlen paramétert nem tartalmazó függvényeit is: lásd Statisztika (függvény).

Tartalomjegyzék

1 Statisztikai alapfogalmak
2 A statisztika részterületei
- 2.1 Leíró statisztika
- 2.2 Következtető (matematikai) statisztika
3 A statisztika eredete és története
4 A statisztika alkalmazásai
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Statisztikai alapfogalmak

A statisztika, hasonlóan más tudományokhoz, sajátos nyelvezettel, módszertannal és szemlélettel rendelkezik. A statisztikusok által leggyakrabban használt alapfogalmak a következők:

[szerkesztés] A statisztika részterületei

A statisztikának alapvetően két nagy területe ismeretes; ezek között azonban sok találkozási pont, sőt átfedés figyelhető meg.

[szerkesztés] Leíró statisztika

Célja egy már rendelkezésre álló, valóságra vonatkozó adathalmaz összefoglalása, elemzése, egyszóval az információtömörítés.

[szerkesztés] Következtető (matematikai) statisztika

Célja a megfelelő – vagyis a sokaság egészének paramétereit legjobban tükröző, reprezentáló – minta kiválasztása, a sokasági paramétereknek a minta paramétereivel történő becslése, illetve a sokasági paraméterekre vonatkozó feltételezések, hipotézisek elfogadása vagy elvetése. Foglalkozik továbbá a valóság összefüggéseinek egyszerűsített megragadására törekvő modellekkel is, mint az idősor- és regressziós modellek.

Főbb részterületei tehát a következők:

[szerkesztés] A statisztika eredete és története

A statisztika kifejezés a latin status (állam, állapot), illetve az olasz statista (köztisztviselő, politikus) szavakra vezethető vissza; elsőként a német Gottfried Achenwall használta 1749-ben, az állam tevékenységével kapcsolatos adatok elemzésére. A 19. század során a statisztika szó jelentése lényegesen kibővült.

A következtető statisztika mindenekelőtt a matematikai ismeretek (ezeken belül is főként a valószínűség-számítás) gyors fejlődésének következtében, a leíró statisztika pedig a különböző adatszerzési és mintavételi technikák kialakulásával, fejlődésével jutott el a mai szintjére.

[szerkesztés] A statisztika alkalmazásai

Adatok összegzésére, elemzésére, tudományos elméletek adatok segítségével történő igazolására vagy megcáfolására számtalan természet- és társadalomtudománynak szüksége van. Gyakori eset, hogy egy-egy tudományhoz kapcsolódó statisztikai alkalmazásokból önálló segédtudományok jöttek létre. Ilyenek például a következők: