Pest

Ez a szócikk a városról szól. A megyéről lásd a Pest megye szócikket.

Pest város volt a Magyar Királyságban. Így hívták 1873 előtt az egykori fővárost, a három város egyikét, amiből Budapest létrejött. A 19. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda néven emlegették.

Pest egyesítés előtti területe nagyjából megegyezik a mai Budapest nyolc kerületével (V-X., XIII., XIV.), ahol a 21. század elején mintegy 600 ezer ember él.

Tartalomjegyzék

1 A mai szóhasználatban
2 A név eredete
3 Története
4 Híres emberek
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A mai szóhasználatban

Pestnek hívják a mai Budapestnek a Dunától keletre eső részét. (A pesti kerületek: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXIII. kerület).

A köznyelvben Pestet gyakran (a teljes) Budapest szinonimájaként használják. (pl. voltam Pesten, a királyi várban).

[szerkesztés] A név eredete

Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent. A Gellért-hegy gyomrában pedig nagy hévizes barlang található, amelynek a kijárata ma már be van falazva, azonban egykor nyitott volt, és a barlang mélyéből a Dunába folyó forró víz a környék fő látványosságának számított. Más vélemény szerint a pest szó a mai Gellért-hegy és Várhegy közötti, ma Tabán-nak hívott területen, az akkori szlávok által folytatott cserép- és téglaégető-ipar kemencéire utalt. A régi magyar nyelvben valóban a kemencét nevezték „pestnek”, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. (Lásd még Pécs nevének eredetét!)

A szó számos szóösszetételbe került be. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy neve Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő neve pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település is a nevét.

Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is, amely a szláv pest szóhoz hasonlóan „kemencét” jelent, illetve délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan „barlang, üreg” jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] A honfoglalás előtt

A mai Pest területén először kelta település volt, majd a Római Birodalom idején, a Duna jobb partján a barbár támadások ellen létesült Contra-Aquincum, amelynek romjai Budapest V. kerületében, a Március 15. téren találhatók.

Miután a hunok birodalma is szétesett, az avarok uralták a vidéket. A magyarok a 880-as években jelentek meg először a térségben, ahol szláv és bolgár népek éltek.

[szerkesztés] A honfoglalástól a török hódoltságig

A várost Pest néven elsőként 1148-ban említik. A 11.-13. században vált fontos gazdasági központtá.Pestnek ebben az időben szláv és bolgár lakossága volt, később a németek kerültek túlsúlyba. A 12. században már fal vette körül, 1230-ban pedig kiváltságlevelet kapott II. Endrétől. A tatárjárás során elpusztult, de hamarosan újra felépült.

IV. Béla 1241-ben Pestről indult a tatárok ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették Pestet, majd 1241/42 telén átkeltek a befagyott folyón, és Óbudát is elpusztították. A király visszatérése után Budán kővárat építtetett1247 és 1265 között, Pest azonban évtizedek múltán heverte ki a csapást.A 15. században visszanyerte a bíróválasztás jogát is, majd 1470 körül szabad királyi város lett.

[szerkesztés] Pest a török időkben

A török időkben Pest rohamosan veszített jelentőségéből, kereskedelmi központ szerepe megsínylette a török megszállást.

1686. szeptember 2-án több sikertelen kísérlet után a Habsburgoknak Lotaringiai Károly vezetésével végül sikerült felszabadítaniuk Budát és Pestet, de nagy árat kellett fizetniük: a vár és a város teljesen elpusztult a harcok során, melyeknek a lakosság nagy része is áldozatul esett.

[szerkesztés] A török időktől az egyesítésig

Buda és Pest is gyorsan talpra állt, bár kiváltságleveleiket csak húsz év múlva kapták vissza. 1773-ban megválasztották az első pesti polgármestert (addig bíró intézte a város ügyeit.) A 18. században a két város lakossága 20-24 000 fő közt volt, száz évvel később már 150 000 körül. Ekkorra Pest a tehetős helyi görög, szerb és zsidó kereskedőknek köszönhetően az ország kereskedelmi központja lett. Lakossága vegyes volt. Pestet ekkor főként németek, magyarok, szerbek, zsidók valamint csekély számú görögök, aromunok, valamint szlovákok lakták. Ekkoriban Pest lakossága Budáénak kétszerese volt. A kulturális élet is fellendült. 1825. november 3-án megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát. Ennek hatására Pesten 1826. február 16-án hat vállalkozó szellemű pest-budai szerb kereskedő megalapította a Matica srpska, szerb irodalmi és tudós társaságot.

1838 márciusában hatalmas árvíz pusztított; nagyrészt az újjáépítés során nyerte el a város mai külsejét.

[szerkesztés] Fontosabb események Pest városának történetében

Év	Esemény
1686. szeptember 2.	Több sikertelen kísérlet után a Habsburgoknak Lotaringiai Károly vezetésével végül sikerült felszabadítaniuk Budát és Pestet.
1866. július 30.	Megnyílik az első hazai lóvasút Pest, Széna tér és Újpest, Városkapu között a Pesti Közúti Vaspálya Társaság üzemeltetésében.