Keresés

Eszközök

Oktoberfest

Látkép az óriáskerékről, 2003.

Légifelvétel egy nappal a kezdés előtt, 2006.

A müncheni Oktoberfest (a németek a helyszín után „Wiesn”-nek is nevezik) a világ legnagyobb népünnepélye. 1810 óta évről évre több millió ember látogatja a Theresienwiese-n megtartott eseményt. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört főznek (Wiesnbier), amely nagyobb alkoholtartalmú a szokásosnál.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Az első Oktoberfest

Az Oktoberfestet összehasonlítva a többi tradicionális német ünnepséggel, viszonylag rövid története van. Először 1810. október 17-én rendezték meg. I. Lajos király feleségül vette Teréz hercegnőt, és München város egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. A müncheni városfal melletti réten nagyszabású lovasversenyt hirdettek az esküvő alkalmából. Azóta hívják azt a mezőt Theresienwiesé-nek (Terézia-mező).

Mivel Lajos királyt nagyon érdekelte az antik Görögország, azt javasolta az alattvalóinak, hogy az antik olimpiai játékok mintájára zajlódjon le az esemény. A javaslatot izgatottan elfogadták, így az első években túlnyomóan sportos jellegű volt az Oktoberfest. A bajor királyi udvar a lakosság legnagyobb örömére úgy döntött, hogy a lovasversenyt a következő évben is megismétlik.

[szerkesztés] 19. század

A Bavaria szobor

1813-ban nem tudták megtartani az Oktoberfestet a napóleoni háborúk miatt, de ezután a fesztivál évről évre nagyobb lett. A lóversenypálya mellé mászókákat, tekepályákat, libikókákat telepítettek. Az első körhintát 1818-ban állították fel itt. A sorsjegyárusok elsősorban a szegényebb városlakókat vonzották, mivel itt porcelánt, ezüstöt, és ékszereket nyerhettek. 1819-ben a müncheni városatyák vették át a fesztivál vezetését. Ettől kezdve az Oktoberfestet minden évben megünnepelték.

1850 óta látható a majdnem 20 méter magas Bavaria szobra a fesztiválréten. A Bavaria lábainál 1853-ra felépült a Ruhmeshalle (hírességek csarnoka). A következő évek során a fesztiválok elmaradtak kolerajárvány miatt kétszer is, egyszer 1854-ben, majd 1873-ban. 1866-ban a porosz-osztrák háború miatt, 1870-ben pedig a német-francia háború miatt nem rendezték meg az eseményt.

A 19. század végére az Oktoberfest egyre inkább a mai népünnepélyhez kezdett hasonlítani. Hosszabb ideig tartott, és többnyire a még kellemesen meleg szeptemberre időzítették. Azóta már csak az ünnepség utolsó hétvégéje nyúlik át októberbe. 1880-tól engedélyezte a városveztés a sör árusítását, és 1881-ben nyitott ki az első sültcsirkeárus. Elektromos fény világította meg a több mint 400 bódét és sátrat. Azért, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani a látogatóknak, és termet a zenekaroknak, a sörfőzdéket nagy sörsátrakba helyezték át. Ezzel egyidőben a fesztivál egyre több mutatványost és körhintást vonzott, akik a hangulat fokozásáról gondoskodtak.

[szerkesztés] 20.század

A merénylet helyén álló emlékmű

1910-ben ünnepelte a fesztivál a 100. születésnapját, ebből az alkalomból 12 000 hektoliter sört mértek ki. A Bräuroslban, az akkori legnagyobb sátorban 12 000 vendég foglalhatott helyet. Ma a fesztivál legnagyobb sörsátra a 10 000 férőhelyes Hofbräu-Festhalle.

1914-től 1918-ig nem tartották meg a rendezvényt az I. világháború miatt. 1919/1920-ban csak egy kisebb őszi fesztivált rendeztek, 1923/1924-ben pedig az infláció volt az ok a halasztásra. A II. világháború alatt (1939-1945) végig elmaradt az Oktoberfest. A háború utáni években, 1946 és 1948 között ismét csak kisebb őszi fesztivál keretében ünnepeltek. A fennállása óta így eddig összesen 24-szer maradt el az Oktoberfest.

1950-ben a főpolgármester, Thomas Wimmer az azóta tradícionálissá váló mozzanattal nyitotta meg a fesztivált, egy csapra vert söröshordó csapját egy kalapács segítségével leütötte. Az ezt követő évtizedekben fejlődött az Oktoberfest a világ legnagyobb népünnepélyévé. A lovasversenyt a háború után, a 150. fesztivált kivéve (1960), már nem rendezték meg.

1980. szeptember 26-a tragikus dátum az Oktoberfest történelmében. A fesztivál főbejáratánál egy bomba robbant. A merényletnek 13 halálos áldozata volt, több mint 200 sebesülttel.

[szerkesztés] Az Oktoberfest napjainkban

Az Oktoberfest ma már évente több mint 6 millió látogatót vonz. Egyre nagyobb számban található köztük külföldi, főleg olaszok, amerikaiak, japánok, és ausztrálok.

Az utóbbi években növekvő problémát jelent a látogatók körében a túlzott alkoholfogyasztás. Ennek szeretnének gátat szabni az illetékes szervezők a „Nyugodt Wiesn” koncepcióval. A sátrakat arra kötelezik, hogy 18 óráig csak tradicionális fúvószenét játszhatnak, a maximális hangerőt pedig 85 dB-ben szabták meg. A sláger- és a popzene csak esténként szólhat. Ezáltal az Oktoberfest a családok és az idősek számára is elérhető maradt, az évek alatt megszokott hangulat megtartásával.

[szerkesztés] Fesztiválsátrak

Az Oktoberfesten a müncheni sörfőzdék Spaten-Franziskaner-Bräu, Augustiner, Paulaner, Hacker-Pschorr, Hofbräu és Löwenbräu saját sátrakkal képviseltetik magukat. A kilátogatók számára 14 nagy és 15 kisebb sörsátor áll a rendelkezésükre. Az utóbbi években előfordult azonban, hogy egy sátrat a túlzsúfoltság miatt rövid ideig be kellett zárni. München város honlapján ezért el is helyeztek egy Wiesnbarométert, ami a sátrak aktuális kihasználtságát mutatta.

A korsó

A sátrakban használatos söröskorsó korábban 1,069 liter volt, manapság már a kereken 1 litereseket alkalmazzák. Ezeket minden évben újratervezik, tulajdonosuk pedig a sörfőzde, aki a sört tölti bele. Így eltulajdonításuk bűncselekménynek számít. Különösen az 1980-as, 1990-es években harapódzott el a korsólopások száma, akkor a biztonságiak kapták feladatul a lopások kifigyelését. A korsók ma már szuvenírként megvásárolhatók.

[szerkesztés] Látványosságok

Az óriáskerék

Óriáskerék

Az óriáskereket először 1880-ban állították fel, ekkor a magassága 12 méter volt. Manapság az egyik legkedveltebb attrakciónak számít a most már 50 méter magas óriáskerék. A rajta utazók látványos képet kaphatnak a fesztiválról madártávlatból.

Krinolin

A Krinolin egy tradicionális körhinta, ami 1924 óta része az Oktoberfestnek. Kerek formája és a forgó mozgása egy krinolinra emlékeztet, innét kapta a nevét. Egészen 1938-ig emberi erővel forgatták a körhintát, ahol máig egy fúvószenekar játszik élőben.

A toboggan

Toboggan

A Toboggan egy toronycsúszda, ami 1906 óta van az Oktoberfesten. A Toboggan szó a kanadai algokin-indián nyelvből származik, és ott könnyű szánkót jelent. Középen egy gyors szállítószalag viszi az utasokat 8 méter magasra. Ezután a toronyból nagy sebességgel csúsznak le a torony körül tekergő fabarázdában.

[szerkesztés] Adatok

[szerkesztés] Időpontok

A gyakran hideg október miatt az Oktoberfest 1872 óta már szeptemberben elkezdődik. Mindig szombaton nyílik, az utolsó napja pedig október első szombatja. 2000 óta azonban új szabályt vezettek be: Ha október első vasárnapja október 1-jére, vagy 2-ára esik, akkor a fesztivált október 3-áig, a német egység napjáig meghosszabbítják. Így a fesztivál időtartama 16 és 18 nap között mozog.

Az Oktoberfest időpontjai 2000-2015 között:

Év	Időpont	Megjegyzés
2000	szeptember 16. – október 3.	18 napos
2001	szeptember 22. – október 7.
2002	szeptember 21. – október 6.
2003	szeptember 20. – október 5.
2004	szeptember 18. – október 3.	KBMF^*
2005	szeptember 17. – október 3.	17 napos
2006	szeptember 16. – október 3.	18 napos
2007	szeptember 22. – október 7.

Év	Időpont	Megjegyzés
2008	szeptember 20. – október 5.	KBMF^*
2009	szeptember 19. – október 4.
2010	szeptember 18. – október 3.	200 éves az Oktoberfest
2011	szeptember 17. – október 3.	17 napos
2012	szeptember 22. – október 7.	KBMF^*
2013	szeptember 21. – október 6.
2014	szeptember 20. – október 5.
2015	szeptember 19. – október 4.

*) Központi Bajor Mezőgazdasági Fesztivál

Sültcsirke árus

[szerkesztés] A fesztivál számokban

A Theresienwiese (Terézia-mező) 42 hektáros, ebből a fesztivál 31 hektárt foglal el.
Évi kb. 6 millióan látogatják, 2006-ban 6,5 millióra tehető a látogatók száma. E tekintetben a rekord 1985-ből való, akkor 7,1 millió volt az érdeklődők száma.
100 000 ülőhely áll a vendégek rendelkezésére.
Évente mintegy 12 000 ember dolgozik az Oktoberfesten, ebből 1600 pincérnő.
Átlagosan minden évben kb. 60 000 hektoliter sör és 500 000 sült csirke fogy.
Egy gyakorlott pincérnőnek 1,5 másodpercbe tellik az egy liter sör csapolása.
Létezik egy egyezmény, ami azt írja elő, hogy a kicsapolt sör legfeljeb 0,1 literrel térhet el az egy litertől.

[szerkesztés] Hasonló fesztiválok

A müncheni Oktoberfest mintájára világszerte rendeznek hasonló népünnepélyeket. Közülük a legnagyobbnak a kanadai Kitchener városban zajló, és a brazil Blumenauban megrendezett fesztivál számít az évi 800 000 látogatóval.

Németországban Münchenen kívül más városokban is tartanak hasonló rendezvényeket Eislebenben, Stuttgartban, Bad Hersfeldben, Mühlhausenben, Hannoverben (Észak-Németországban ez a legnagyobb) és Hildburghausenben.

[szerkesztés] Egyéb információk

[szerkesztés] Biztonság

Technikai balesetek ritkán fordulnak elő az Oktoberfest történelmében. A vándorárusokat alapos ellenőrzésnek vetik alá, még mielőtt a fesztivál területére lépnének.

2004-ben az Oktoberfest „hatósági negyedében” egy új központot hoztak létre, amiben a rendőrség, a tűzoltóság, és a vöröskereszt állomásozik. Erre az alkalomra külön felügyeleti szervet állított fel a rendőrség, saját segélyhívószámmal: 5003220. A rengeteg olasz látogató miatt olasz rendőrök is teljesítenek szolgálatot a fesztiválon. Évtizedek óta a bajor vöröskereszt felelős az egészségügyi szolgáltatásért. A „hatósági negyedben” található egy rohamkocsi, és egy jól felszerelt betegosztály egy kisebb műtővel együtt.

[szerkesztés] Energiaellátás

Az Oktoberfest éjjel

Az Oktoberfest villamosenergia igénye kb. 2,7 millió kilowattóra. Ez München 1 napi áramszükségletének nagyjából 13%-a. Egy nagyobb fesztiválsátor átlagosan 400 kilowatt teljesítményt igényel, és a nagyobb árusok is 300 kilowattot fogyasztanak. A földgázellátást négy kilométer hosszú gázvezeték-hálózat biztosítja. A gázfogyasztás mértéke a konyhákon összesen 180 000 köbméterre rúg, míg további 20 000 köbmétert a sörkertek fűtésére használnak el.

Mivel akár egy rövidebb áramkimaradás is pánikhoz vezetne a tömegben, ezért a teljes elektromos ellátórendszert kétszeresen építették ki.

A mobiltelefonos hálózat megfelelő működtetéséért minden évben felállítanak néhány adóantennát, sőt 2005 óta már egy sátorba is felépítik.

[szerkesztés] Közlekedés

A Müncheni Közlekedési Vállalat (MKV) szolgáltatásait nagyjából 4 millió látogató veszi igénybe. Éjszakánként rendszerint megtelnek a metrók, és a villamosok emberekkel. Az utasok akadálymentes közlekedése, és biztonságuk érdekében az MKV és a német vasút ezekben a napokban a biztonságiak számát megnöveli.

Az utcai közlekedést is kitüntetett figyelemmel ellenőrzik. Az alkoholos befolyásoltságuk ellenére sok vendég volán mögé ül, ezért a rendőrség nagyszabású alkoholellenőrzést tart a fesztivál ideje alatt.

[szerkesztés] Hulladék

Évente mintegy 1000 tonna hulladék keletkezik a rendezvényen. A személyzet minden reggel összegyűjti a szemetet, és az utakat is letisztítják. A tisztítás költségeinek egy részét a város állja, míg a többit a szponzorok finanszírozzák.

2004 után a vécék előtt akkora sor kígyózott, hogy a bejáratukat a rendőrségnek kellett felügyelnie. 2005-ben aztán az illemhelyek számát 20%-kal növelték, így most 1800 helyen végezhetik el a szükségleteiket a látogatók.

[szerkesztés] Irodalom

Maria von Welser, Münchner Oktoberfest, Bummel-Verlag, München 1982, ISBN 388781004X
175 Jahre Oktoberfest: 1810–1985, herausgegeben von der Landeshauptstadt München, zusammengestellt von Richard Bauer u. Fritz Fenzl, Bruckmann-Verlag, München 1985, ISBN 3-7654-2027-1
Reiner Stolte: Die Geschichte vom Münchner Oktoberfest – The History of the Munich Oktoberfest. Comic, Herbert-Utz-Verlag, München 2004, ISBN 3-8316-1168-8
Brigitte Veiz: Das Oktoberfest, Masse, Rausch und Ritual. Psycho-Sozial-Verlag 2006, ISBN 3898064840
Ulrich Chaussy: Oktoberfest. Ein Attentat, Luchterhand Literaturverlag, 1985, ISBN 3630880223