Norvégia

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a jégkorszak vége után a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sognefjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori. A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az Északi-sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Norvégia lakossága 4,6 millió körül van, az éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Történelem

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval.

1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott Kalmari Unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, így Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-ig állt fenn. Végül 1905. november 18-án születhetett meg az önálló Norvég Királyság.

[szerkesztés] Államszervezet

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. A király jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét. A Parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Gazdaság

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok

A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae – „az élet vize”. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipálinka.

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Érdekesség

Norvégia partvonala hosszabb, mint az Egyesült Államoké, holott az USA 27-szer akkora.^[forrás?]

[szerkesztés] Források

^ 6 községben a számi és 1 községben a finn is használható hivatalos ügyekben
^ Svalbarddal és Jan Mayennel együtt
^ 02.01.10 Population, Statistisk Sentralbyrå (letöltve: 2007.03.28.)

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Európai országok

	Dél-Európa: Andorra \| Málta¹ \| Olaszország¹ \| Portugália^1,² \| Spanyolország^1,²\| San Marino \| Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia \| Bosznia-Hercegovina \| Bulgária¹ \| Ciprus³ \| Görögország¹ \| Koszovó \| Horvátország \| Macedónia \| Montenegró \| Szerbia \| Törökország⁴
	Észak-Európa: Dánia^1,2 \| Észtország¹ \| Finnország¹ \| Izland \| Lettország¹ \| Litvánia¹ \| Norvégia² \| Svédország¹
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán⁴ \| Fehéroroszország \| Grúzia⁴ \| Kazahsztán⁴ \| Moldova \| Oroszország⁴ \| Örményország⁵ \| Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria¹ \| Csehország¹ \| Lengyelország¹ \| Liechtenstein \| Magyarország¹ \| Németország¹ \| Románia¹ \| Svájc \| Szlovákia¹ \| Szlovénia¹
	Nyugat-Európa: Belgium¹ \| Egyesült Királyság^1,² \| Franciaország^1,² \| Hollandia^1,² \| Írország¹ \| Luxemburg¹ \| Monaco
¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli területtel is rendelkezik ³ Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik ⁵ Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják
Függő területek: Akrotíri és Dekélia⁵ \| Feröer \| Gibraltár \| Guernsey \| Jersey \| Man sziget \| Svalbard
Vitatott státusú területek: Abházia \| Dél-Oszétia \| Észak-Ciprus⁵ \| Dnyeszter Menti Köztársaság \| Hegyi-Karabah⁵ \| Szuverén Máltai Lovagrend