Nemzetközi fonetikai ábécé

Az IPA kiejtése IPA jelekkel

A Nemzetközi fonetika ábécé diagrammos ábrázolása.

A nemzetközi fonetikai ábécé (angolul: International Phonetic Alphabet, IPA; franciául: Alphabet Phonétique International, API) célja, hogy leírja a beszélt nyelvek betűinek (fonémáinak) kiejtését.

A Nemzetközi Fonetikai Szövetség (International Phonetic Association) készítette, eredetileg angol és francia kezdeményezésre. Története során számos nagy módosításon esett át.

Jelöléseit jelenleg főként a latin ábécé betűiből veszi, néhány jelet a görög ábécéből valamint néhány olyat is használ, melynek nincs kapcsolata már létező nyelvek írásképével.

Az IPA jelöléseinek ASCII-átírását – mellyel azok használatát kívánták megkönnyíteni – először a SAMPA, majd ezt továbbfejlesztve az X-SAMPA projekt valósította meg. Segítségével a fonetikai kiejtések leírhatóak a latin betűk és néhány írásjel használatával.

Az ábécé 28 magánhangzót, 63 mássalhangzót (+6 msh., ami két betűvel fejezhető ki, de egy hang: ʣ (dz), ʤ (dzs), ʥ (gy és dzs közti hang), ʦ (c), ʧ (cs), ʨ (ty és cs közti hang), és néhány segédjelet foglal magába.

[szerkesztés] A jelek származása

A Nemzetközi fonetikai ábécé betűi a latin ábécén alapszanak. Néhányat közülük azért is választottak bele, mert a legtöbb latin betűvel író nyelv ugyanúgy ejti. Ilyenek többnyire a [b], [d], [f], [ɡ], [h], [k], [l], [m], [n], [p], [s], [t], [v], [w], [z], magánhangzók közül az [a], [e], [i], [o], [u], bár van közülük olyan melyek kiejtése a legtöbb latin betűvel író nyelvben eltér. Pl.: [j], [r], [y]. Az ábécében több olyan jel is található, melyet a latin betűk átalakításával hoztak létre, vagy írott formájukat (és azok átalakított változatát) használják ([ɛ], [ɜ]).

Továbbá a görög ábécéből vették az alábbi jeleket: [β], [ɣ], [ɛ], [θ], [ɸ], [χ] –mássalhangzók, és [ʋ] – magánhangzó.

[szerkesztés] IPA magyar nyelvre

A magyar nyelvben, – mivel fonetikusan írunk – azonos írású betűk kiejtése is azonos néhány kivételtől és az idegen szavaktól eltekintve. Tehát a magyarban az a betűt mindig anak [ɒ], a b-t mindig bének [b] ejtjük, kivéve amikor a mássalhangzó-törvényszerűségek lépnek érvénybe (ilyenre példa, amikor a vitézséget vitésségnek [ˈvitɛːʃːɛːg], a mosdót mozsdónak [ˈmoʒdoː], a pontyot ponytynak [poɲc] ejtjük). Ezért jelen esetben elegendő felsorolni a betűk kiejtését:

A továbbiak megértéséhez feltétlenül szükséges:
jel	képen	jelentés
ː		Az előtte álló hang hosszúságát jelöli.
ˈ	'	Az utána következő szótag a hangsúlyos.

A betű	IPA-jele	képen	példa szó	megjegyzés
a	ɒ		alma [ˈɒlmɒ]	Palóc nyelvjárásban „rövid á”-nak [a] ejtendő.
á	aː		ág [aːg]
b	b		bab [bɒb]
c	ʦ		cica [ˈʦiʦɒ]	Máshogy is létrejöhet. Pl.: játssz [jaːʦː]. Csak két jellel (t+s=ʦ)}} írható le.
cs	ʧ		csacsi [ˈʧɒʧi]	Máshogy is létrejöhet. Pl.: hajts [hɒjʧ]. Csak két jellel (t+ʃ=ʧ) írható le.
d	d		dúdol [ˈduːdol]	Máshogy is létrejöhet. Pl.: futball [fudbɒlː].
dz	ʣ		edz [ɛʣ]	Csak két jellel (d+z=ʣ) írható le.
dzs	ʤ		bridzs [bɾiʤ]	Csak két jellel (d+ʒ=ʤ) írható le.
e	e/ɛ	/	Dániel [daːnɪel]/edz [ɛdz]	Legfőképpen a beszéd sebességétől függ. Az ɛ-nél jobban széthúzzuk a szánk, míg az e-nél (bár az is ajakréses) kevésbé teszünk így.
é	ɛː		ég [ɛːg]
f	f		fogy [foɟ]
g	ɡ		agg [ɒɡː]
gy	ɟ		fogy [foɟ]	Régebben gyakran dj formában írták. Máshogy is létrejöhet. Pl.: mindjárt [ˈmiɲɟaːɾt].
	ɟʝ		fogy [foɟʝ]	Különböző források [1] különböző jelekkel írják, néhol csak [ɟ], néhol [ɟʝ]. Lásd még: „ty”.
h	h/x	/	hagy [hɒɟ]/Allah [alːax] v. magyarosan [ɒlːɒx]	A h a sima magyar h-t jelöli, míg a x sokkal keményebb.
i	i/ɪ/j	//	iszik [ˈisik]/Dániel [daːnɪel]/ Marianna [mɒɾjɒnːɒ]	Az i rendes i-ként, az ɪ már kissé „eljésedett”, a j meg rendes j.
í	iː		ír [iːɾ]
j	j		jel [jɛl]
k	k		kar [kɒɾ]
l	l		láb [laːb]
ly	j		lyuk [juk]
m	m		munka [muŋkɒ]
n	n/ŋ	/	nagy [nɒɟ]/Ungvár [uŋgvaːɾ]	Alapvetően n-t ejtünk, az ŋ-t csak az ng és nk betűkapcsolatokban hangoztatjuk.
ny	ɲ		nyár [ɲaːɾ]	Régebben gyakran nj formában írták. Máshogy is elérhető. Pl.: ponty [poɲc], anyja [ɒɲːɒ].
o	o		olvas [ˈolvɒʃ]
ó	oː		óra [oːɾɒ]
ö	œ		ördög [ˈœɾdœg]
ő	øː		őr [øːɾ]
p	p		papír [pɒpiːɾ]
q	–	–	–	Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban fordul elő.
r	ɾ		radír [ɾɒdiːɾ]	Az IPA ábécében megtalálható az r betű is, de az az angol, nem berregtetett lágy hangot jelöli.
s	ʃ		sas [ʃɒʃ]	Az IPA ábécében megtalálható az s betű is, de az az angol s hangját jelöli.
sz	s		szász (nemzetiség) [saːs]	Nem tévesztendő össze az ʃ hanggal!
t	t		(hajó)tat [tɒt]
ty	c		tyúk [cuːk]	Régebben gyakran tj formában írták.
	cç		tyúk [cçuːk]	Különböző források [2] különbözőképpen jelölik. Néhol csak [c], néhol [cç]. Lásd még: „gy”.
u	u		Ubul [ˈubul]
ú	uː		úszik [ˈuːsik]
ü	ʏ		ül [ʏl]
ű	yː		űr [yːɾ]
v	v		vaj [vɒj]
w	–	–	–	Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
x	–	–	–	Magyar szavakban nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
y	–	–	–	Magyar szavakban önmagában nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban és névben szerepel.
z	z		Zoltán [ˈzoltaːn]
zs	ʒ		zsúr [ʒuːɾ]

Idegen szavakban és nevekben használatos betű(kapcsolato)k kiejtése:

Betű(kapcsolat)	IPA-jele	Képen	Példa szó	Megjegyzés
ch (de)	ç/x	/	technika [ˈteçnikɒ] v. [ˈtexn-]	Az ejtés tisztaságától függ. A ç hang pontosan megfelel a német ch-nak.
ph (gr)	f		Aphrodité [ˈɒf.ɾoditɛː]	Görög eredetű szavakban f-nek ejtendő!
qu (la)	kv		Aquincum [ˈɒkviŋkum]	A q csak qu betűkapcsolatokban fordul elő.
w	v		watt [vɒtː]
			Wesselényi [ˈvɛʃːelɛːɲi]	A régi magyar nemesi nevekben a w-t v-nek ejtjük. Pl.: Weöres (Sándor), Wesselényi (Miklós) stb…
			George Walker Bush [ʤoɾʤ ˈvolkœɾ/-eɾ buʃ]	A magyar nyelvben az idegen nevek kiejtését nagyjából megtartjuk, de a nálunk nem létező hangok helyett a hozzá „legközelebbit” hangoztatjuk. A név ejtése angolul: amerikai: [ʣɔrʤ ˈwɔːkɚ bʊʃ], brit:[ʤɔːʤ ˈwɔːkə bʊʃ]. Itt követhetők nyomon a változások: ɔ→o, r→ɾ, w→v, ə→œ, ɚ→œɾ, ʊ→u (a brit magánhangzók után nem ejt r-t, ezért az mgh meghosszabbodik, az amerikai a szó végi er betűkapcsolatot ɚ-nek ejti.)
x	ks		Xénia [ˈkseːnɪɒ]	Egy betű két hangzót jelöl, akárcsak az orosz щ (scsa [ʃʧa])
y	i/j/ɪ/ʏ	///	Ybl [iːb(ə)l], Kölcsey [ˈkœlʧej] vagy [ˈkœlʧeɪ]	Magyarban csak a régi családnevekben fordul elő. Pl.: Ybl (Miklós), Kölcsey (Ferenc)
			dyslexia [ˈdisleksɪɒ], Gymnich [ˈgʏmniç]	Idegen szavakban j, i vagy ü [ʏ] hangokat jelöl. A dyslexia újabban diszlexiaként írandó! A Gymnich egy német családnév.
–	ə		Ybl [iːb(ə)l]	Ajakréses ö-szerű hang, mássalhangzó-torlódások esetén élő beszédben néha beiktatjuk, megkönnyítve a kiejtést. Angol nyelvben rengetegszer hallatják.
th (en)	[s/t]	/	Smith (családnév) [smis]	A hang angol kiejtése: θ/, melyet úgy képeznek, hogy nyelvüket a fölső fogsorukhoz érintve sziszegó hangot hallatnak. Pontosan megegyezik az izlandi thorn/þorn (Þ/þ) és a görög théta (Θ/θ) ejtésével ahonnan a jele is szármzik. Tehát a név eredeti kiejtése: [smiθ]. Magyarban általában sz-nek [s], valamint elég sokszor t-nek [t], a németek általában f-nek [f] ejtik.
	[d]			Az angolok [ð]-nek/-nek ejtik, ami az [θ] zöngés párja, de mivel magyarban nincs ez a hang, ezért a számunkra hozzá legközelebb eső d-ét, [d] hallatjuk. Formáját az ó-angol–izlandi edh/eth/eð-től (Ð/ð) kölcsönözte, melynek ejtése természetesen megegyezik az IPA jellel.

[szerkesztés] Jelek magyarázata

Fő szimbólumok (betűnként):

Hangsúlyjelek:

[szerkesztés] Fő szimbólumok

A szimbólumok a latin ábécéhez való hasonlóság szerinti betűrendben találhatók. Azok a jelek, melyek egyikre sem hasonlítanak, a táblázat alján találhatók.

Szimbólum	Képen	Hivatalos megnevezés	Példák	Leírás
^ Oldal tetejére! A
[ a ]?*		Nyitott elülső ajakréses mgh.	Spanyol: casa (család), francia: patte (labdarúgás), német: Mann (férfi)	Magyarban csak palóc nyelvjárásban fordul elő. Sok angol ajkú az ow betűkapcsolat első tagját ejti így (pl.: cow (tehén)). Néhány angol dialektusban a cat (macska) vagy a father (apa) szóban is ezt ejtik.
[ aː ]?*		Nyitott elülső ajakréses mgh.	Német: Aachen, francia: gare (pályaudvar)	Hosszú [a].
[ ɐ ]		Majdnem-nyitott (near-open) középső mgh.	RP[1] cut (vág), német: Kaiserslautern	(Angolban általában [ʌ]-nak írják.)
[ ɑ ]?*		Nyitott hátulsó ajakréses mgh.	Finn: Linna, holland: bad (fürdő)
[ ɑː ]?*		Nyitott hátulsó ajakréses mgh.	RP: father (apa), francia pâte (tészta)	Long [ɑ].
[ ɑ̃ ]		Nazális mgh.	Francia: Caen, sans (kint), temps (?idő?)	Nazális (orrhangú) [ɑ].
[ ɒ ]?*		Nyitott hátulsó ajakkerekítéses mgh.	RP: cot (kempingágy)	Olyan, mint az [ɑ], csak az ajkak kerekebbek.
[ ʌ ]?*		Közepesen nyitott hátulsó ajakréses mgh.		Olyan, mint az [ɔ], csak az ajkak nem kerekítettek. (Amikor "[ʌ]"-t használunk angolban, elképzelhető, hogy [ɐ]-t vagy [ɜ]-t ejtünk.)
[ æ ]?*		Majdnem-nyitott (near-open) elülső ajakrése mgh.	RP: cat (macska)
^ Oldal tetejére! B
[ b ]?*		Zöngés ajak- zárhang	Angol: babble (fecseg)
[ ɓ ]?*		Zöngés ajakhang (implosive=?)	Szuahéli: bwana	Mintha [b]-t mondanánk nyelés közben.
[ ʙ ]?*		Berregtetett ajakhang		Olyan, mint a „brrr” hang, mikor fázunk.
[ β ]?*		Zöngés ajak- réshang	Spanyol: la Bamba	Mint a [b], mikor az ajkak még pont nem érnek össze.
^ Oldal tetejére! C
[ c ]?*		Zöngétlen szájpadlás- zárhang	Török: kebap (kebab), cseh: stín (árnyék)	Az angol tune (RP) (dallam) és cute (ravasz [melléknév]) közötti hang. Néhány nyelvben néha [tʃ]-nek ejtik, például a hindiben.
[ ç ]?*		Zöngétlen szájpadlás- réshang	Német: Ich (én)	Lágyabban ejtett, mint a [x]. Néhány angol ajkú ezt ejti a huge (óriási). Ennek a hangnak a létrehozásához hangosan kell suttogni a "ye" szót, mint pl. a "Hear ye!"-ben. Magyarban ilyet ejtünk a technika szóban.
[ ɕ ]?*			Mandarin: Xi'an (illatos)	Lágy [ʃ]; hasonló az angol she-hez (ő; nőnemű).
[ ɔ ]?*		Közepesen nyitott hátulsó ajakkerekítéses mgh.	Lásd az O alatt.
^ Oldal tetejére! D
[ d ]?*		Zöngés "alveolar plosive"=??	Angol: did (csinált)
[ ɗ ]?*		Voiced alveolar implosive	Szuahéli: Dodoma	Kortyolásszerű [d].
[ ɖ ]?*		Voiced retroflex plosive	English: harder (keményebb)	Olyan, mint a [d] úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk és -toljuk.
[ ð ]?*		Voiced dental fricative	Angol: the (a, az; névelő), bathe (fürdő)
[ ʣ ]?*[3]		Voiced alveolar affricate	Angol: adze (bárd), olasz: zero (nulla)
[ ʤ ]?*[4]		Voiced postalveolar affricate	Angol: judge (bíró)
[ ʥ ] [5]	d̠͡ʑ	Voiced alveolo-palatal affricate	Lengyel: niedźwiedź (medve)	Olyan, mint a [dʒ], csak lágyabb.
[ dʐ ] [6]	ɖ͡ʐ</big	Voiced retroflex affricate	Polish dżem (lekvár)	Olyan, mint a [dʒ] úgy ejtve, hogy a nyelvünket hátrahajlítjuk és -toljuk.
^ Oldal tetejére! E
[ e ]?*	Közepesen zárt elülső ajakréses mgh.	Spanyol: fe (); francia: clé
[ eː ]?*	Közepesen zárt elülső ajakréses mgh.	Német: Klee	Hosszú [e]. Hasonló az angol hey e-jéhez.
[ ə ]?*	Közepes középső mgh.	Angol: above (fent [határozószó]), hindi: ठग [ʈʰəɡ] (bandita, tolvaj)	(Angolban csak hangsúlytalan szótagokban.)
[ ɚ ]	R-rel együtt ejtett ə. (hiv.: r-rel aláfestett mgh.)	Amerikai angol: runner (futó)
[ ɛ ]?*	Közepesen nyitott elülső ajakréses mgh.	Angol: bet (fogadás)
[ ɛ̃ ]	Nazális (orrhangú) mgh.	Francia: Agen, vin (bor), main (kéz)	Nazalizált (orron keresztül hangoztatott) [ɛ].
[ ɜ ]?*	Közepesen nyitott középső ajakréses mgh.	RP: bird (hosszan ejtve) (madár)
[ ɝ ]	R-rel együtt ejtett ɜ. (hiv.: r-rel aláfestett mgh.)	Amerikai angol: bird (madár)
^ Oldal tetejére! F
[ f ]?*	Voiceless labiodental fricative	Angol: fun (szórakozás)
[ ɟ ]?*	Voiced palatal plosive		Lásd a J alatt.
[ ʄ ]?*	Voiced palatal implosive		Lásd a J alatt.
^ Oldal tetejére! G
[ ɡ ]?*	Voiced velar plosive	Angol: gig (szidás, letolás)	(A betű és a jel nem különbözik egymástól.)
[ ɠ ]?*	Voiced velar implosive	Szuahéli: Uganda	Mint a [ɡ] nyelés közben hangoztatva.
[ ɢ ]?*	Voiced uvular plosive		Olyan, mint a [ɡ], de jóval hátrébb, egészen a torokban képezzük. Néhány arab dialektusban a q-t ejtik ɢ-nek, mint pl. a Gaddafit.
[ ʒ ]?*	Voiced postalveolar fricative	Lásd a Z alatt.	Angol: beige. (bézs)
^ Oldal tetejére! H
[ h ]?*	Voiceless glottal fricative	Amerikai angol: house (ház)
[ ɦ ]?*	Voiced glottal fricative	Angol: ahead, ha gyorsan ejtjük; ukrán: Сергій (Szerhij – a Szergej ukrán megfelelője)
[ ʰ ]			Angolban egy extra levegő-pöfékelés [t] után. Pl.: top [tʰɒp] (csúcs) de pl. a stop-nál [stɒp], vagy a francia és spanyol [t]-nél nem. A német [t] általában [ʰ] követi. A magyar nyelvre nem jellemző
[ ħ ]?*	Voiceless pharyngeal fricative	Arabic محمد Muḥammad (Mohamed (próféta))	Messze lent a torokban képezzük, hasonló a [h]-hoz, de keményebb.
[ ɥ ]?*	Labial-palatal approximant	Lásd az U alatt.
[ ɮ ]		Lásd az L alatt.
^ Oldal tetejére! I
[ i ]?*	Zárt elülső ajakréses mgh.	Francia: ville (város), spanyol Valladolid
[ iː ]?*	Zárt elülső ajakréses mgh.	Angol: sea (tenger)	Hosszú [i].
[ ɪ ]?*	Majdnem-zárt (near-close) majdnem-elülső (near-front) ajakréses mgh.	Angol: sit (ül)
[ ɨ ]?*	Zárt középső ajakréses mgh.	Orosz: ты (magyar átírással: ti; nemzetközi átírással: ty) (te)	Gyakran használják az angol hangsúlytalan szótagokban roses.
^ Oldal tetejére! J
[ j ]?*	Palatal approximant	Angol: yes (igen), német: Junge (fiú)
[ ʲ ]	Palatalazáció	Orosz: Ленин (magyar átírással: Lenyin, de hivatalosan: Lenin; nemzetközi átírással: Lenin) [lʲeˈnʲɪn]	Az előtte levő mássalhangzót lágyítja.
[ ʝ ]?*	Voiced palatal fricative	Spanyol: cayo (nem minden nyelvjárásban!)	A [j]-nél keményebb.
[ ɟ ]?*	Voiced palatal plosive	Török: gör (lát), cseh: díra (lyuk)	Az angol dew (RP) (harmat) és argue (vitatkozik) közötti hang. Néhány nyelvben néha a [ʤ]-t ejtik így, pl. a hindiben. Bizonyos források szerint magyar gy.
[ ʄ ]?*	Voiced palatal implosive	Szuahéli: jambo	Olyan, mint a [ɟ] nyelés közben.
^ Oldal tetejére! K