Marokkó

Felszínét a fiatal Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Atlasz vonulatai hálózzák be. Északon a Rif-hegység előterében termékeny parti síkság húzódik. A Rif-hegység dél felé a Szebu-medencére tekint. A 600-1300 m magas Marokkói-Mezetát keletről a Középső-, az ország legmagasabb csúcsát hordozó Magas- és az Antiatlasz vonulatai határolják. Hegyvonulatok dél-délkelet felé a Szahara felé lejtenek. Az ország legmagasabb hegye a Toubkal-hegy (4165 m).

[szerkesztés] Vízrajz

A Földközi-tenger partján több öböl és fok található. Tanger mellett található Afrika legészakibb pontja.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

Az ókorban Mauretániának nevezték. A legnyugatibb arab ország, Marokkó története a közel ezer esztendős föníciai hódítással kezdődött. Az i. e. 12. században létesültek a nagy tengerparti városok (Tanger, Szalá, Casablanca). A föníciai fennhatóságnak a római légiók érkezése vetett véget, akik az i. sz. 42-ben a tengerparttól távol eső, belső területeket is meghódították. A vandálok uralma (429 – 534 után a terület a 6. században a Bizánci Birodalom része lett. A nagy változást a keletről érkező új hódító, az arab világbirodalom megjelenése okozta 680 és 700 között. 890-től különböző arab dinasztiák uralma alatt állt. A 15. században kezdődött a spanyol és portugál hódítás.

Az európai nagyhatalmak behatolási kísérletei csak a 20. század elején jártak sikerrel. A mai Marokkót 1912-ben három részre osztották fel, egy része francia, a másik része spanyol gyarmat lett, Tanger pedig nemzetközi terület volt. A francia részen 1926-ban kitört rif lázadást Pétain verte le. 1956. március 2-án Franciaország megállapodott a marokkói szultánnal a függetlenségről, majd április 7-én a spanyolok is lemondtak a védnökségről. Marokkó 1969 júniusában II. Hasszán alatt egységes független királysággá alakult az északi spanyol, a déli francia és Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyesítésével.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A mai alkotmányt 1996-ban fogadták el. Ez kimondja, hogy Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia.

A király az alkotmány szerint domináns szerepet tölt be. VI. Mohammed az ország államfője. Ő nevezi ki az ország miniszterelnökét és ő oszlathatja fel a parlamentet. Új választásokat is ő írja ki. A hadsereg főparancsnoka is egyben.

[szerkesztés] Királyok

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlament az 1996-os reform után 2 kamarás lett. Az alsóház neve a népgyűlés, a felsőházé szenátus. 325 főből áll a népgyűlés, akiket 5 évre választanak. A népgyűlésben 30 nő is helyet foglal. A szenátus 270 főből áll. A szenátus a különböző helyi és regonális tanácsokból áll össze. A szenátus harmada 3 évre van megválasztva, tehát minden 3. évben újraválasztják a szenátus harmadát.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Marokkó 16 régióra oszlik, illetve ezeket leosztva 62 prefektúrára, provinciára. A törvényhozás 1997-ben a decentralizáció keretében 16 új régiót hozott létre (Nyugat-Szaharával együtt):

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Marokkó légvédelmét rendszeresen erősíti a Francia Légierő expedítiós erői is, rendszerint ezred, vagy két-három repülőszázad kötelékben. Ezt indokolja a szomszédos Algéria instabil belpolitikia állapota és a 2000-es évektől induló fegyverkezési programjai is.^[1]

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A lakosság 57,4%-a városi. A 15 év alattiak aránya 32,9%. A 65 év felettieké 4,4%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Marokkó a negyedik legnépesebb arab állam Egyiptom, Szudán és Algéria után. Lakosságát nagyobb részt arabok (50%), berberek (30-40%) és az ők keverékei alkotják. A lakosság egy kis része még mindig nomád ill. félnomád életmódot él. Ők inkább berberek. A berberek főleg az ország déli területein élnek.

Mintegy 60 000 fő francia és spanyol származású tanár, mérnök, technikus él az országban. A zsidók létszáma 7000 fő. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el az országban. A lakosság 2/3-a az ország északnyugati-északi részén él az Atlasz-hegység-től, ez a választó vonal, az alig lakott Szaharától (az ország 10%-a). Casablanca a központja az üzleti életnek és az iparnak, jelentős kikötő is egyben. Rabat-ban székel a kormány. Tanger az átjáró Marokkóból Spanyolország-ba és ez a legjelentősebb kikötőváros is. Fez kulturális és vallási központ, a dominánsan „Berber” Marrakes a fő turisztikai központ.

Az ország hivatalos nyelve az arab. Az országban azonban több berber nyelvet is beszélnek: Tachelhit, Tamazight, Ghomara, Tarifit, Senhaja de Srair.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Bár területének csak 20%-a áll művelés alatt, a mezőgazdaság máig fontos szerephez jut: a foglakoztatottaknak 34%-ának nyújt megélhetést. Legfontosabb terményei a gabonanövények [búza, árpa] mellett a burgonya, cukorrépa valamint az exporientált mediterrán mezőgazdaság termékei: zöldség és gyümölcsfélék paradicsom, dinnye, szőlő, datolya, olíva, narancs. Az export 36%-a mezőgazdasági cikkekből és halból származik.

Állattenyésztésben (döntően extenziv pásztorkodás) a juh állományé a vezető szerep. Az ország 47%-án legeltetés folyik.

[szerkesztés] Ipar

Földünk vezető foszfáttermelője, készletei a világ szükségleteit évszázadokra fedezni tudják. A foszfátbányászat állami tulajdonban van.

Iparában a textilipar, vegyipar, élelmiszeripar, bőrgyártás, gépgyártás (összeszerelő-javító üzemek) játsszák a vezető szerepet. Hagyományos kéziparának termékei a kerámiák, gyapjúszőnyegek, réz- és fa-, valamint bőráruk.

A turizmus nagymértékben hozzájárul az ágazat újabb fellendüléséhez. Az ország külső adósságállománya, a fejlődő országok többségéhez hasonlóan jelentős, közel 19 milliárd USD, ami a GDP felét teszi ki.

[szerkesztés] Kereskedelem

Az ország 9,6 milliárd US-$ (2004) exportált. A fő cikkek: a textiliák (31%), félkésztermékek (18%). Marokkó Franciaországba (33%), Spanyolországba (17%), Nagy-Britanniába (8%), Olaszországba (5%), az USA-ba (4%), Indiába (4%) exportál.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban kb. 62 000 km a úthálózat, ebből a fele aszfaltozott. 400 km az autópályák hossza. A városok útjai zsúfoltak.

A vasút hossza 1800 km. Több mint 1000 km villamosított. A vasútvonalak többsége az Atlanti-óceán mellett húzódik.

Casablancán, Tangerben, Rabaton, Tétouanon, Al Hoceïmaban, Fezben, Oujdan, Marrakesben, Ouarzazateben, Essaouiran és Nadorban található nemzetközi reptér. Führender See- und internationaler Flughafen ist Casablanca. Daneben gibt es Flughäfen in

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az iskolarendszer 3 lépcsőből áll: 5 éves alapképzés, aztán egy 4 éves alapfok, majd 3 éves felsőfok.

Az országban Rabatban, Casablancan, Oujdan, Marrakesben és Fezben található egyetem.

[szerkesztés] Film

Marokkóban a mai napig több történelmi és vallási filmet forgattak. Itt készült a Gladiátor és a Názáreti Jézus című film. Érdekesség, hogy több család is a filmből él. A filmekben statisztálnak.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Olimpiai helyezések

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Újságok

Afrika országai

	Dél-Afrika: Botswana \| Dél-afrikai Köztársaság \| Lesotho \| Namíbia \| Szváziföld
	Észak-Afrika: Algéria \| Egyiptom \| Líbia \| Marokkó \| Szudán
	Kelet-Afrika: Burundi \| Comore-szigetek \| Dzsibuti \| Eritrea \| Etiópia \| Kenya \| Madagaszkár \| Malawi \| Mauritius \| Mozambik \| Ruanda \| Seychelle-szigetek \| Szomália \| Tanzánia \| Uganda \| Zambia \| Zimbabwe
	Közép-Afrika: Angola \| Csád \| Egyenlítői-Guinea Gabon \| Kamerun \| Kongói Köztársaság \| Kongói Demokratikus Köztársaság \| Közép-afrikai Köztársaság \| São Tomé és Príncipe
	Nyugat-Afrika: Benin \| Bissau-Guinea \| Burkina Faso \| Elefántcsontpart \| Gambia \| Ghána \| Guinea \| Libéria \| Mali \| Mauritánia \| Niger \| Nigéria \| Sierra Leone \| Szenegál \| Togo \| Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Brit Indiai-óceáni Terület³ \| Ceuta¹ \| Francia déli és antarktiszi területek \| Kanári-szigetek¹ \| Madeira² \| Mayotte⁴ \| Melilla¹ \| Szent Ilona³
Vitatott státusú területek: Nyugat-Szahara \| Szomáliföld
¹Spanyolország külbirtokai ² Portugália külbirtoka ³ Az Egyesült Királyság külbirtoka ⁴ Franciaország külbirtoka

Navigáció

részvétel

Keresés

Eszközök

Más nyelveken

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Királyok

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Film

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Olimpiai helyezések

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Újságok