Magyarország

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.

[szerkesztés] Természetföldrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.

Magyarország fő tájegységei

Magyar szürke szarvasmarhák az Alföldön

Dunántúli táj

Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség.
Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence
Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység.
Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).
Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:
- Bakony: a hegység legnagyobb tagja, tájai: a Déli-Bakony és az Északi-Bakony
- Balatonfelvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység
- Vértes
- Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység
- Velencei-középhegység
Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.
- Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része magasabb, mint 600 m (Csóványos, 939 m)
- Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli területe a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy
- Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m), kisebb tájai a Mátraalja, a Nyugat-Mátra, a Közép-Mátra és az Észak-Mátra
- Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe
- Aggteleki-karszt: a szlovák-magyar határon átnyúló triász mészkőből álló karsztvidék, hazánk leghosszabb barlangjával – Baradla-barlang, 22 km.
- Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegy, lejtője a Hegyalja
- Cserehát
- Gödöllői-dombság: A cserháttól délre, mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, de átmenetet képez a hegység és az alföld között.

Magyarország jellemző földrajzi pontjai

Szélső pontok magasság szerint:
- az ország legmagasabb pontja 1015 m a Kékes tető a Mátrában,
- az ország legmélyebb pontja 75,5 m a Szegedhez tartozó Gyálarét területén van.

Az ország közepe Pusztavacs község területén van.

Szélső pontok égtájak szerint:
- az ország területének legészakibb pontja Füzér község területén, Lászlótanya közelében,
- az ország területének legdélibb pontja Beremend község területén,
- az ország legkeletibb pontja Garbolc község területén,
- az ország legnyugatibb pontja Felsőszölnök község területén van.

Szélső települések égtájak szerint:
- az ország legészakibb települése Hidvégardó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye),
- az ország legdélibb települése Kásád (Baranya megye),
- az ország legkeletibb települése Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye),
- az ország legnyugatibb települése Felsőszölnök (Vas megye).

[szerkesztés] Éghajlat

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.

Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull.

[szerkesztés] Vízrajz

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

Magyarország fő folyói és állóvizei

Magyarország egyik legszebb tája, a Dunakanyar

A Tisza Tokajnál

A Balaton, a háttérben Badacsony hegyével

Nagyobb folyók:

Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km
Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)

A Duna mellékfolyói:

Lajta
Rábca
Rába, teljes hossza: 322 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 211,3 km
Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,
Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható.
Ipoly, jelenlegi teljes hossza: 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), magyarországi szakaszának hossza 143 km

A Tisza mellékfolyói:

Zagyva, teljes hossza 180 km
Sajó, teljes hossza: 230 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 125,1 km
Hernád, teljes hossza: 286 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 118,4 km
Bodrog, teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km
Szamos, hossza Dés-től: 250 km, magyarországi szakaszának hossza 51,5 km
Körösök, teljes hossza: 741,3 km
- Hármas-Körös, teljes hossza: 91,3 km
  - Sebes-Körös, teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km
  - Kettős-Körös, teljes hossza: 37,3 km
    - Fehér-Körös, teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km
    - Fekete-Körös, teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km
Maros, teljes hossza: 749 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 49,5 km

A Balaton „táplálója”:

Zala, teljes hossza 126 km

Nagyobb tavak:

Balaton, felülete 605 km²
Tisza-tó, felülete 127 km²
Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km²
Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.^[5]

Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint:

[szerkesztés] Történelem

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

[szerkesztés] A középkori Magyar Királyság

A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A „második honalapító”, IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban. A mongolok 1285-ben visszatértek. Ekkorra azonban kiépült a kővárrendszer és megalakult a nehézlovasság, IV. László király pedig katasztrofális vereséget mért a második mongol invázióra.

A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak, csak 1476-tól Beatrix-szal való házasságkötése után). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.

[szerkesztés] Függetlenségi küzdelmek

1541-ben az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A török hódoltság alatti országrész a 17. század második felére a háborús pusztítások miatt gyakorlatilag elnéptelenedett. Zrínyi Miklós kísérletét a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére a Habsburgok megakadályozták, és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza a törökök által uralt területeket.

Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A Habsburgok a „rebellisnek” tekintett magyarok mellé más népeket (elsősorban németeket és szerbeket) költöztettek a gyéren lakott területekre. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük.

A 1848-as nemzeti forradalom idején Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudtak leverni. A szabadságért folytatott küzdelmekben, majd a bukást követő több mint két évtizedes diktatúra és passzív ellenállás idején alakult ki a mai magyar nemzet.

[szerkesztés] A kiegyezéstől 1945-ig

Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként, Németország szövetségeseként vett részt, mely több százezer polgár életét követelte. 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult, amely kikiáltotta a Magyar Népköztársaságot. A volt Magyar Királyság területét azonban nem sikerült egyben tartani, mert a szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. Ez 1919-ben a polgári kormány bukásához és a kommunista Tanácsköztársaság 133 napos uralmához vezetett. A katonai túlerővel szemben azonban a részsikerek ellenére végül a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.

A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) értelmében a volt Magyar Királyság területének kétharmada és lakosságának több mint háromnegyede a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. Az úgynevezett Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elveszett területek visszaszerzése volt.

A II. világháborút megelőző revíziós politikának is köszönhetően, Magyarország visszacsatolhatta a szomszédos országok magyarlakta területeit. 1941-ben a náci Németország oldalán hadba lépett Magyarország. 1944–45-ben a polgári lakosság áldozatainak száma rohamosan emelkedett melynek több oka volt: politikai és a származás miatti üldöztetés, háborús front, az ország német, majd később szovjet megszállása. Magyarország, még Teleki Pál miniszterelnöksége alatt, 12 ún. zsidótörvényt vezetett be, mely alapvetően korlátozta a zsidók jogait. Ezt követően fokozatosan a társadalom perifériájára szorult a zsidó származású lakosság. Az 1944-ben bekövetkezett német megszállás idején a magyar csendőrség 56 nap alatt – május 15. és július 9. között – 437 402 magyar zsidót deportált. A háború Magyarország számára mintegy 900 ezer fős emberveszteséggel és hatalmas anyagi károkkal fejeződött be.

[szerkesztés] 1945-től a rendszerváltásig

A kezdeti terror után Kádár fokozatosan konszolidálta hatalmát. 1963-ban amnesztia következett. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a 60-as évektől a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki (gulyás-kommunizmus), amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az ország konszolidálásához külföldi kölcsönöket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1980-as évek végén bevezetett reformjai végül Magyarországon is megnyitották az utat a rendszerváltás felé.

[szerkesztés] A Harmadik Magyar Köztársaság

A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Törvényhozás

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alkotmány a

Keresés

Navigáció

részvétel

Eszközök

Más nyelveken

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai