|
|
Magyar labdarúgó-válogatott
Magyarország |
| Magyar Labdarúgó-szövetség |
 |
| A csapat beceneve(i) |
„Aranycsapat” (1950–1954) |
| Szövetség |
Magyar Labdarúgó-szövetség |
| Konföderáció |
UEFA (Európa) |
| Szövetségi kapitány |
Erwin Koeman |
| Szövetségi edző |
Aczél Zoltán |
| Szövetségi edző |
Máté Csaba |
| Csapatkapitány |
Gera Zoltán |
| Legtöbb válogatottság |
Bozsik József (101) |
| Legtöbb válogatott gól |
Puskás Ferenc (84) |
| Legfiatalabb válogatott játékos |
Horváth József [1] |
| Stadion |
Puskás Ferenc Stadion |
| FIFA-kód |
HUN |
| FIFA-rang |
50. |
| Legmagasabb FIFA-rang |
36. (1992. december) |
| Legalacsonyabb FIFA-rang |
87. (1996. július) |
| Élő-rang |
73. |
| Legmagasabb Élő-rang |
1. (1953. nov. 25.–1957. jún. 12.
1957. okt. 6.–1957. dec. 22.
1958. ápr. 20.–1958. jún. 12.) |
| Legalacsonyabb Élő-rang |
80. (2003. november 19.) |
|
|
| Első hivatalos mérkőzés |
1902. október 12., Bécs, Ausztria
Ausztria 5 – 0 Magyarország  |
| Legnagyobb győzelem |
1912. július 14., Moszkva, Oroszország
Oroszország 0 – 12 Magyarország
1926. június 12., Budapest
Magyarország 13 – 1 Franciaország 
1950. szeptember 24., Budapest
Magyarország 12 – 0 Albánia 
|
| Legnagyobb vereség |
1908. június 10., Budapest
Magyarország 0 – 7 Anglia
1941. április 6., Köln, Németország
Németország 7 – 0 Magyarország 
|
| Labdarúgó-világbajnokság |
| Részvételek száma |
9 (Először: 1934) |
| Legjobb eredmény |
Ezüstérmes (1938, 1954) |
| Labdarúgó-Európa-bajnokság |
| Részvételek száma |
2 (Először: 1964) |
| Legjobb eredmény |
Bronzérmes: (1964) |
| Az infobox utoljára frissítve: 2008. augusztus 6. |
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít. Alapítva: 1901-ben, FIFA-tagság: 1906.
Legnagyobb sikereit 1938 és 1964 között aratta: az 1938-as és 1954-es labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon pedig bronzérmesként zárt. A magyar válogatott tartja leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot: 1950. június 4-e és 1954. június 30-a között 30 mérkőzésen nem szenvedett vereséget.[2]
A korábban sikert sikerre halmozó magyar válogatott jelenleg Európa középmezőnyéhez tartozik, 1986 óta egyetlen nagyobb nemzetközi labdarúgótornára sem jutott ki.
[szerkesztés] Korábbi mérkőzések 2008-ban
[szerkesztés] Következő mérkőzéseik
[szerkesztés] Nemzetközi eredmények
- Labdarúgó-világbajnokság
-
- Labdarúgó-Európa-bajnokság
-
- Bronzérmes: 1 alkalommal (1964)
- Olimpiai játékok
-
- Aranyérmes: 3 alkalommal (1952, 1964, 1968)
- Ezüstérmes: 1 alkalommal (1972)
- Bronzérmes: 1 alkalommal (1960)
- Balkán-kupa
-
- Aranyérmes: 1 alkalommal (1947)
- Dr. Gerö kupa
-
[szerkesztés] Világbajnoki-szereplés
[szerkesztés] Európa-bajnoki-szereplés
- 1952-ben Helsinkiben aranyérmes
- 1960-ban Rómában bronzérmes
- 1964-ben Tokióban aranyérmes
- 1968-ban Mexikóvárosban aranyérmes
- 1972-ben Münchenben ezüstérmes
[szerkesztés] A válogatott jelenlegi taktikája
|
|
| A 4-2-3-1-es taktika szemléltetése a válogatott Olaszország elleni barátságos mérkőzésének kezdőcsapatával. |
Várhidi Péter szövetségi kapitánysága alatt a magyar labdarúgó-válogatott alapvető taktikája a 4-2-3-1-es formáció lett. Az elsőre deffenzív jellegűnek tűnő felállás igen rugalmas, hiszen mind a szélsőhátvédeknek, mind a szélső középpályásoknak lehetőségük van a támadásokba kapcsolódni rendszerint gyors ellentámadások, kontrák esetén. A taktika Erwin Koeman kapitánysága alatt mindmáig változatlan maradt azzal a különbséggel, hogy a felívelgetések helyett a gyors, többpasszos játék dominál.
A csapat első számú kapusa a norvégiai 4–0-s vereséget követően Fülöp Márton lett, akit azóta csak egyszer, a Törökországban elszenvedett enyhe agyrázkódása miatt kellett kényszerű okból lecserélni. A védelem közepén stabil helye csak a tapasztalt anderlechti védőnek, Juhász Rolandnak van, a másik belső védőnk személye mérkőzésről-mérkőzésre változott: a második középhátvéd szerepét eleinte Vaskó Tamás, Balogh Béla, taktikai okokból egyszer Vanczák Vilmos, míg legutóbb Tímár Krisztián töltötte be. A középhátvédek magasságuknak és fejelőképességüknek köszönhetően a szögletek legfőbb célpontjai.
A taktikából adódóan szélsőhátvédeink személye szinte állandó, hiszen nemcsak a védekezési, emberfogási feladatokat kell ellátniuk, hanem gyors ellentámadok esetén az épülő akcióval együtt mozogva fel kell futniuk. A jobb oldalon általában Szélesi Zoltán vagy Csizmadia Csaba jut szerephez, míg a bal oldalon Vanczák Vilmos helye Várhidi Péternél állandó volt, Erwin Koeman Lőw Zsoltnak szavazott legtöbbször bizalmat.
Az ellenfelek támadásainak szűrése, a labdaszerzés, majd a labda újbóli támadásba indítása két védekező középpályásunkra hárul. A Várhidi-csapatban Vass Ádám és Tőzsér Dániel töltötte be legtöbbször ezeket a posztokat, azonban a Koeman-érában Dárdai Pál helye látszik biztosítottnak.
A válogatott támadásainak megszervezése az irányító középpályásunk feladata, mely posztot legtöbbször a Karlsruhéban főleg támadó középpályást játszó Hajnal Tamás, vagy Buzsáky Ákos töltötte be. Támadásaink kulcsalakjai és egyben a válogatott legnépszerűbb játékosai a szélső középpályások. Bal oldalon a PSV-s Dzsudzsák Balázs, a Hannover 96 légiósa Huszti Szabolcs és az angol másodosztályban futballozó Halmosi Péter váltogatják egymást, míg a jobb oldalon legtöbbször a csapatkapitány Gera Zoltán, vagy Buzsáky Ákos tűnik fel. A szélsők mozgástere alapvonalunktól egészen az ellenfél alapvonaláig terjed, így amellett, hogy a beadásokhoz kitünő rúgótechnika kell, hogy párosuljon, úgy rengeteg futással járó, embert próbáló feladat.
A középpályások által megjátszott labdák végállomása, a felívelt labdák megtartása és természetesen a gólszerzés az egyedül elől árválkodó csatárunk feladata. Ezt a posztot eleinte rendre Priskin Tamás töltötte be, később Feczesin Róbert, Ferenczi István és Orosz Péter is lehetőséget kapott.
A 2008. szeptember 6-i Dánia, illetve a 2008. szeptember 10-i Svédország elleni világbajnoki-selejtező mérkőzésekre készülő keret. Válogatottság és gólok 2008. augusztus 20-i állapotnak megfelelőek.
- Kapusok
- Védők
- Középpályások
- Csatárok
[szerkesztés] A bővebb keret tagjai
A bővebb keret tagjai azok, akik 2008-ban kerettagok voltak Várhidi Péternél, vagy Erwin Koemannál.
- Kapusok
- Védők
- Középpályások
- Csatárok
[szerkesztés] A válogatottban legtöbbször pályára lépett játékosok
[szerkesztés] A válogatottban legtöbb gólt szerző játékosok
[szerkesztés] Szövetségi kapitányok
[ |