Maglev

Maglev indul a sanghaji Pudong repülőtérről a belváros felé

A lebegő mágnesvasút, vagy gyakran használt angol rövidítéssel maglev^[1] vasút olyan vasúti rendszer, amelynél a járművek pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi. Ezzel a módszerrel akár a repülőgépekét megközelítő, 500 km/h-nál nagyobb sebesség is elérhetővé válik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A mágneses lebegtetés és hajtás elve nem újdonság, azt már 1934-ben szabadalmaztatta a német Hermann Kemper. A megvalósítás gondolata a múlt század hatvanas éveiben, Németországban, az USA-ban és Japánban merült fel. A német MBB konszern már 1971-ben egy 660 m-es kísérleti pályán próbálta az elv valóra váltását. A munkában rövidesen minden érdekelt német nagyvállalat – a Bundesbahntól, a Thyssenen és a Henschelen át a Siemensig – bekapcsolódott és 1979-ben már engedélyezték az első ilyen, személyszállításra is alkalmas jármű üzembe helyezését. Az ugyanebben az évben rendezett hamburgi világkiállításon, erre a célra épített pályán a Transrapid 05 tipusú kocsi több ezer látogatóval ismertette meg a mágnesesen lebegő vasutat.

A 07 típusú jármű 1993-ban 450 km/h sebességi rekordot állított fel, és megkezdték a Berlin és Hamburg közötti MAGLEV összeköttetés tervezését. A fővállalkozók 1998 májusában láttak neki a terv megvalósításának, s már szóba került a pálya Drezdán, Prágán és Bécsen át Budapestig történő kiépítése is. Azonban a Német Kormány az óriási költségek miatt elállt a megvalósítás finanszírozásától, s ezt követően kezdtek kutatni egy külföldi megrendelő után és ez találkozott a kínai fejlesztési igénnyel.

[szerkesztés] A maglev elv

A villanymotoroknál a mágnes kölcsönhatás forgatja az állórészben (sztrátor) a forgórészt, a rotort. Azonban, ha a hengeres villanymotort a palást mentén felvágjuk és kiterítjük, két hosszú elemet kapunk és a tekercseibe vezetett áram mágneses hatására egymás felett elmozdul.

[szerkesztés] A Maglev vasút felépítése, működése

A vonat nem a hagyományos kerék-sín kapcsolatot használja. Kerekek helyett elektromágnesek vannak a szerelvény aljában, amiket a kocsikban lévő akkumulátor táplál. A pálya 6 méter magas betonoszlopokon fekvő elektromágnesekből áll. Az ellentétes töltésű mágnesek taszítják egymást.

A Maglev vonat részére teljesen különálló pálya kell. Ez jelentősen megdrágítja a beruházást. Továbbá a Maglev pályáját semmi nem keresztezheti. Ezért zárt, vagy emelt szintű pályát kell építeni.

A Maglev kocsijainak alvázáról „szoknya” lóg le, amire a hordmágneseket (kiterített rotort) szerelik. A „T” alakú betonoszlopokon nyugvó betonpályára a kiterített sztátort építik. Az áram mágneses hatására a betonpályáról néhány milliméter magasságba a kocsi felemelkedik. (Ez az emelkedés a Transrapid 08 típusnál 10 mm.) Az alsó karokba szerelt vezető mágnesek, amelyeket a betonpálya peremére erősített mágneses sínek igyekeznek eltaszítani. Ebből adódóan a kocsi „szoknyája” haladás közben nem súrolja a betonpálya oldalát.

Amilyen egyszerű az elektro- és ferromágneses lebegtetés, valamint az előrehajtás elve, sokféle bonyolult részletet kell megoldani a sikeres működtetéshez.

[szerkesztés] Költségek

[szerkesztés] Pálya

A Maglev számára teljesen különálló pálya szükséges. Nem használhatja a hagyományos vonatok pályáját, és a vonatok sem a maglev pályákat. Ez jelentősen megdrágítja a beruházást. Továbbá a maglev útját nem keresztezheti semmi. Emiatt vagy zárt pálya szükséges, vagy emelt. A kitérők is jóval bonyolultabbak és nagyobbak.

Előnye viszont, hogy a járművek nagyobb emelkedőket is le tudnak győzni, kisebb ívek is elegendőek. Ez bizonyos helyeken olcsóbb pályát eredményezhet.

[szerkesztés] Karbantartás

Mivel nincs súrlódás, a pálya élettartama jóval nagyobb és kevesebb karbantartást igényel.

[szerkesztés] Energiaköltségek

Szintén a súrlódás hiánya miatt az energiafelhasználása jóval kedvezőbb a hagyományos vasútnál.

[szerkesztés] Maglevek a világon

Bővebben: Sanghaj maglev vasút

Jelenleg nagysebességű közforgalomban közlekedő maglev csak Kínában van. Ez a vonal 2003. január 1-jén nyílt meg a Pudong nemzetközi repülőtér és Sanghaj pénzügyi negyede között. A táv 30 kilométer, ezt a szerelvények körülbelül 7,5 perc alatt teszik meg, miközben 430 km/h-ra gyorsulnak fel.

Egy másik maglev a németországi Emslandban közlekedik a Siemens tesztpályáján. A pályahossz körülbelül 27 km és mindkét végén egy hurokkal tér vissza saját magába.

Egyéb, egyszerű maglevek több városban is épültek.

[szerkesztés] Sebességrekordok

1971 – Nyugat-Németország – Prinzipfahrzeug – 90 km/h
1971 – Nyugat-Németország – TR-02 – 164 km/h
1972 – Japán – ML100 – 60 km/h – (emberi személyzettel)
1973 – Nyugat-Németország – TR04 – 250 km/h (emberi személyzettel)
1974 – Nyugat-Németország – EET-01 – 230 km/h (emberi személyzet nélkül)
1975 – Nyugat-Németország – Komet – 401 km/h (Rakéta meghajtással).(emberi személyzet nélkül)
1978 – Japán – HSST01 – 307 km/h (Rakéta meghajtással, készítő: Nissan).(emberi személyzet nélkül)
1978 – Japán – HSST02 – 110 km/h (emberi személyzettel)
1979 – Japán – ML500 – 517 km/h (emberi személyzet nélkül)
1987 – Nyugat-Németország – TR06 – 406 km/h (emberi személyzettel)
1987 – Japán – MLU001 – 400 km/h (emberi személyzet nélkül)
1988 – Nyugat-Németország – TR-06 – 412 km/h (emberi személyzettel)
1989 – Nyugat-Németország – TR-07 – 436 km/h (emberi személyzettel)　
1993 – Németország – TR-07 – 450 km/h (emberi személyzettel)
1994 – Japán – MLU002N- 431 km/h (emberi személyzet nélkül)
1997 – Japán – MLX01 – 531 km/h (emberi személyzettel)
1997 – Japán – MLX01 – 550 km/h (emberi személyzet nélkül)
1999 – Japán – MLX01 – 548 km/h (emberi személyzet nélkül)
1999 – Japán – MLX01 – 552 km/h (emberi személyzettel/Five formation). Guinness világrekord
2003 – Németország – TR-08 – 501 km/h (emberi személyzettel)
2003 – Japán – MLX01 – 581 km/h (emberi személyzettel/Three formation). Guinness világrekord

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Felszállásra kész a maglev vonat
Német Maglev Pekingben
Berlin-Budapest mágnesvasút épül?
Fényképek, videók és adatok a Maglev-ről
(angolul) (németül) Maglev World Forum
(angolul) (németül) International Maglev Board
(angolul) (németül) Photo,Info: Maglev in Germany, Japan, China, Korea

[szerkesztés] Források

Csárádi János, okl.. közlekedésmérnök, okl. gazdasági mérnök, Európa mérnök ny. MÁV vezérigazgató, Hungarail Kft ügyvezetője: Fókuszban a kínai vasútfejlesztések - A sanghaji MAGLEV. (Hozzáférés: 2008. április 1.)