Katalónia

Zászló
Adatok
Székhelye:	Barcelona
Területe:	32 114 km²
Lakossága:	7 134 697 fő (2006)
Népsűrűség:	191 fő/km²
Tartományai:	Barcelona provincia Girona provincia Lleida provincia Tarragona provincia
Hivatalos honlap:	Generalitat de Catalunya
Politika
Elnök:	José Montilla i Aguilera
Térkép

Katalónia a Nasa felvételén

Katalónia Spanyolország egyik autonóm közössége az ország legészakkeletibb csücskében. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Hegységei: északon a Pireneusok (sp. Pirineos Catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (sp. Cordillera Litoral, kat. Serralada Litoral), a Prelitoriális-hegylánc (sp. Cordillera Prelitorial, kat. Serralada Prelitoral). A Katalóniai-hegység legmagasabb masszívumai a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).

[szerkesztés] Vízrajz

Tavai: Banyolesi - tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.

Folyói:

• A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre.
• Kisebb folyói a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.

[szerkesztés] Állat- és növényvilága

Természetvédelmi területei

• Parc Nacional de Aigües Tortes i Estany de Sant Maurici

• Parc de la Serra de la Marina
• Parc Natural del Massif del Garraf
• Parc Natural del Cadí-Moixeró
• Parc Natural de la Muntanya de Montserrat
• Parc Natural del Montseny
• Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac
• Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà
• Parc Natural del Delta de l'Ebre
• Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa

• Reserves Naturals del Delta del Llobregat

[szerkesztés] Történelem

• A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
• i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák).
• i. e. VI. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal.
• i. e. VII. század: görög települések a parton, Roses és Empúries.
• i. e. III. század: főníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilcar Barcas települést alapított Barcino néven.
• Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek.
• 415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki.
• 710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok.
• 801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált.
• 847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
• IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Barcelonai ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
• 1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra és szembeszegült a katalán hagyományokkal.
• 1479-ben Katalónia Kasztíliához kapcsolódott megőrizve nyelvét és alkotmányát.
• 1640–1652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte.
• 1652-ben francia kézre került, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Rosello, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett.
• 1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet.
• A tartomány a Napóleon elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
• A 19. században létrejött az ipari burzsoázia. A vasútvonalak építése, az építkezések korszaka jött el.
• 1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták a katalán fővárost.
• 1977 óta újra működhet Barcelonában a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas volt.

[szerkesztés] Politika

• Katalónia néhány fontos politikai személyisége: Anna Birulés i Bertrán (1954-), José Borrell Fontelles (1947-), Pasqual Maragall i Mira (1941-), Josep Piqué i Camps (1955-), Josep Puig i Cadafalch (1867-1957) építész, Jordi Pujol i Soley (1930-), Joan Rigol i Roig (1943-), Juan Antonio Samaranch (1920-), Narcís Serra i Serra (1943-), Jordi Solé Tura (1930-)
• Lásd még: Katalónia elnökei

[szerkesztés] Közigazgatás

Katalónia tartományai

Katalónia járásai (Comarques)

Spanyolország más vidékeihez hasonlóan Katalónia is hagyományosan tartományokra oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipio) és a nyolc megye (vegueria / regiò) képezik. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarca).

[szerkesztés] Tartományok

Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:

• Barcelona tartomány – székhelye: Barcelona, területe: 7 733 km²
• Tarragona tartomány – székhelye: Tarragona, területe: 6 283 km²
• Lleida tartomány (sp.: Lérida) – székhelye: Lleida, területe: 12 028 km²
• Girona tartomány (sp.: Gerona) – székhelye: Girona, területe: 5 886 km²

[szerkesztés] Megyék

A nyolc megye (sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.

[szerkesztés] Járások

A községeket az alábbi 41 járásba (sp.: "comarcas", kat.:comarques) szervezték:

Községek (Municipios)

Katalóniában, Spanyolország más részeihez hasonlóan nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:

• Barcelona tartomány – 310 település. Pl.: Arenys de Mar, Argentona, Badalona, Berga, Calella, Canet de Mar, L'Hospitalet de Llobregat, Igualada, Lloret de Mar, Malgrat de Mar, Masnou, Mataró, Pineda de Mar, Cerdanyola del Vallès, Sitges, Vic …
• Tarragona tartomány – 183 település. Pl.: Cambrils, Deltebre, La Galera, Reus…
• Lleida tartomány – 230 település. Pl.: Balaguer, Bellver de Cerdanya, La Seu d'Urgell…
• Girona tartomány – 221 település. Pl.: Banyoles, Besalú, Blanes, La Bisbal d'Empordà, Lloret de Mar, Olot, Palamòs, Puigcerdà, Ripoll, Roses, Tossa de Mar…

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Nyelvek megoszlása és használata a tartományban

Fő szócikk: Katalán nyelv, Spanyol nyelv

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.

Katalónia nyelvhasználata

A katalán nyelv ismerete Katalóniában

Forrás: Instituto de Estadística de Cataluña

[szerkesztés] Kultúra

Poblet-kolostor

Sagrada Familia

[szerkesztés] Katalónia UNESCO Világöröksége

• Antoni Gaudí épületei
  • Güell park (Parc Güell), Barcelona,
  • Güell-palota (Palau Güell), Barcelona,
  • Casa Milà, Barcelona,
  • Casa Batlló, Barcelona,
  • Casa Vicens, Barcelona,
  • Sagrada Família, Barcelona,
  • Güell-kripta, Santa Coloma de Cervelló,
• A Katalán Zene Palotája (Palau de la Música Catalana), Barcelona, Lluís Doménech i Montaner
• Szent Kereszt és Szent Pál Kórház (Hospital de Sant Pau), Barcelona, Lluís Doménech i Montaner
• Poblet-kolostor (Monasteri de Santa María de Poblet)
• Tárraco archeológiai területe (Conjunt arqueològic de Tárraco), Tarragona

[szerkesztés] Ünnepek, szokások

Katalónia ünnepnapjai:

• április 23., Sant Jordí napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin nap hagyományának.
• június 24., San Juan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tűzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
• szeptember 11., Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14-én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980 – ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11. – ét.

Lásd még: Katalán irodalom

[szerkesztés] Tudomány

A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, José Comas i Solá csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Idegenforgalom

Lloret de Mar

• Nyaralás, üdülés a tengerpartokon:
  • Costa Brava üdülőhelyei: Llançà, Port de la Selva, Cadaqués, Roses, l'Estartit, Begur, Palafrugell, Palamós, Sant Antoni de Calonge, Platja d'Aro, S'Agaró, Sant Feliu de Guíxols, Tossa de Mar, Lloret de Mar, Blanes.
  • Costa Maresme / Costa del Maresme üdülőhelyei: Malgrat de Mar, Santa Susanna, Pineda de Mar, Calella, Sant Pol de Mar.
  • Costa Dorada üdülőhelyei: Torredembarra, Sitges, Salou, Cambrils, l'Ampolla, Sant Carles de la Ràpita
• Téli turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Vall d'Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).

[szerkesztés] Közlekedés

Repülőterek

• Aeroport Internacional de El Prat (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere)
• Aeroport de Girona-Costa Brava
• Aeroport de Reus
• Aeroport de Sabadell

Kikötők

• Katalónia két legfontosabb kikötővárosa Barcelona és Tarragona. Emellett számos kisebb személyforgalmi, halász- és sportkikötő sorakozik a tengerparton.

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Jelentős sportesemények

• 1992.: XXV. Nyári Olimpiai Játékok (Barcelona)
• 1982.: Futball Világbajnokság (Barcelona, részben)
• 1955.: Mediterrán Játékok (Barcelona)
• Minden esztendőben:
  • Forma-1 Spanyol Nagydíj (Gran Premio de España de Fórmula 1) (Montmeló)
  • MotoGP Katalán Nagydíj (Gran Premio de Cataluña de MotoGP) (Montmeló)
  • Rally Costa Brava (Lloret de Mar).

[szerkesztés] Sportklubok

• FC Barcelona vagy Fútbol Club Barcelona (Barcelona)
• RCD Espanyol (Barcelona)

[szerkesztés] Sportlétesítmények

• Forma-1 versenypálya (Circuito de Cataluña de Montmeló, Montmeló)
• FC Barcelona Stadion (Campo, Barcelona, Les Corts)
• Olimpiai Stadion (jelenleg az RCD Espanyol használatában, Barcelona, Montjuich)

[szerkesztés] Sportolók

• A futball katalán származású legendái: José Samitier (1902-1972), Ricardo Zamora Martínez (1901-1978)

[szerkesztés] Források

• Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7

A Wikimedia Commons tartalmaz Katalónia témájú médiaállományokat.