Kamerun

Republic of Cameroon
République du Cameroun

zászló címer
Nemzeti mottó: Paix, Travail, Patrie Peace, Work, Fatherland (franciául és angolul: Béke, Munka, Szülőföld)
Himnusz: Chant de Ralliement
Főváros	Yaoundé
Legnagyobb város	Douala
Államforma	köztársaság
- Államfő	Paul Biya
- Miniszterelnök	Ephraim Inoni
Hivatalos nyelv	francia, angol
függetlenség	Franciaországtól és Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1960. január 1.
Terület
- Összes	475 440 km² (52.)
- Víz (%)	1,3%
Népesség
- 2003 évi becslés	15 746 179  (60.)
- Népsűrűség	34 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	CFA frank (XAF)
Időzóna	WAT (UTC+1)
Internet TLD	.cm
Nemzetközi gépkocsijel	CAM
Hívószám	+237
Nigéria Csád Közép-afrikai Köztársaság Kongói Közt. Gabon Egy.-G. YAOUNDÉ Maroua Garoua Nagaoundéré Bamenda Bafoussam Nkongsamba Tiko Gouala Kribi Atlanti-óceán Csád-tó Fako térkép szerkesztése

Kamerun afrikai ország a Guineai-öbölben.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Kamerun domborzati térképe

Kameruni táj

Kameruni táj

Az ország a Guineai-öböl belső területén helyezkedik el, viszonylag kis szakaszon érintkezik a tengerrel. Déli részén a Kamerun-fennsík helyezkedik el, amely a Kongó-medencét körkörösen körülvevő küszöbrendszerhez tartozik. Az ország északi területein terül el az Adamaua-felföld. A Kamerun-hegység vulkáni övezete már a szomszédos nagytáj, Felső-Guineához tartozik, és a Csád-tó medencéje is inkább a szudáni tájakkal mutat rokonságot. Az ország észak-déli kiterjedése meglehetősen nagy, ennek köszönhetően a növénytakaró is széles skálán változik. Megtalálható itt az esőerdő és a szavanna jellegzetes növényzete is.

Kamerun feltérképezésében Kalmár Jenő magyar kutató is részt vett.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] A gyarmatosítás előtt

A mai Kamerun területe a neolitikumban népesült be. A legrégebbi folyamatos lakók pigmeus csoportok. A Sao kultúra a Csád-tó körül alakult ki 500 körül, ennek az utódja Kanem, majd a Bornu állam. Nyugaton törzsi királyságok alakultak ki.

Portugál tengerészek az itteni partot 1472-ben érték el. Feltűnt neki a Wouri-folyóban élő sokféle rák, és elnevezték Rákfolyónak, portugálul Rio dos Camarões. Ebből ered a Kamerun név. A következő néhány évszázadban az európaiak rendszeresen kereskedtek a parti népekkel és keresztény misszionáriusok hatoltak be a belső területekre. A 19. század elején Modibo Alana, fulani népből eredő katona dzsihádot hirdetett az északkeleti vidék nem mohamedán - és részben mohamedán - lakossága ellen és létrehozta az Adamawa Emirátust. A fulanik elől menekültek a népek, de maguk is telepítettek és nagymértékben átrendeződött a lakosság.

[szerkesztés] Gyarmati kor

Gustav Nachtigal, a Német Császárság megbízottja 1884-ben alapította Kamerun gyarmatot. A németek benyomultak a belső területekre. A gyarmat infrastruktúrájának kiépítése során a kényszermunka nagyon durva rendszerét vezették be. Miután Németország vereséget szenvedett az I. világháborúban, Kamerun népszövetségi mandátumterület lett és 1919-ben megosztották Franciaország és Nagy-Britannia között. A franciák teljesen integrálták Kamerun gazdaságát gyarmati rendszerükbe, kiépítették infrastruktúráját tőkeberuházásokkal, képzett munkások odatelepítésével, és folytatták a kényszermunka rendszerét. A britek részüket a szomszédos Nigériából kormányozták. A bennszülöttek vádja szerint ez a terület gyarmat gyarmata volt. Nigériából bevándorolt munkások érkeztek, véget vetve a kényszermunka rendszerének, de kiváltva a helyi bennszülött lakosság ellenszenvét. 1946-ban a népszövetségi mandátumterületeket ENSZ védnökséggé alakították, és a függetlenség kérdését elkezdték tárgyalni Francia-Kamerun sajtójában. A franciák betiltották a legradikálisabb politikai pártot, a Kameruni Népi Szövetséget (UPC) 1955. július 13-án. Ekkor hosszú gerillaháború kezdődött és meggyilkolták a párt vezetőjét, Ruben Um Nyobét. Brit-Kamerunban az volt a kérdés, hogy Francia-Kamerunnal vagy Nigériával egyesüljenek.

[szerkesztés] Függetlenség

1960. január 1-jén Francia Kamerun elnyerte függetlenségét Ahmadou Ahidjo elnöksége alatt, és 1961. október 1-jén a korábbi Brit Kamerun déli részével egyesülve Kameruni Szövetségi Köztársaság lett a neve. Ahidjo folytatta a háborút az UPC ellen és az etnikai konfliktusoktól való féltében a hatalmat saját kezében koncentrálta. Ez a politika az UPC 1971-ben bekövetkezett leverése után is folytatódott. Pártja, a Kameruni Nemzeti Unió (CNU) volt az egyedüli legális párt 1966. szeptember 1-től 1972-ig. A szövetségi rendszert megszüntette, létrehozta az Egyesült Kameruni Köztársaságot, Yaoundé fővárossal. Gazdaságpolitikája a tervezett piacgazdaság volt, prioritása az árutermelő mezőgazdaság és a kőolajtermelés. Az olajbevételekből a kormányzat pénzügyi tartalékát növelte, támogatta a mezőgazdaságot és nagy beruházásokat finanszírozott; de számos kezdeményezés kudarcba fulladt, mert Ahidjo alkalmatlan embereket nevezett ki irányításukra.

Ahidjo 1982. november 4-én lemondott, utódja az alkotmány szerint Paul Biya lett. Ahidjo továbbra is vezette a kormánypártot és a színfalak mögül vezette az országot, míg végül Biya és szövetségesei kikényszerítették visszavonulását. Biya kezdetben valamivel demokratikusabban próbált kormányozni, mint elődje, de egy sikertelen puccskísérlet után teljesen elődje stílusát követte. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig gazdasági válság volt, amit részben a nemzetközi gazdasági feltételek, az olajár esése okozott, de szerepe volt benne hosszú évek korrupciójának és rossz irányításának. Kamerun külföldi segélyekre szorult, le kellett csökkenteni a kormányzati kiadásokat és az ipart privatizálnia kellett. A többpárti politikai rendszer 1990 decemberi visszaállítása óta anglofón csoportok nagyobb autonómiát kezdtek követelni az egykor brit uralom alatt állt terület számára, de már a teljes elszakadás követelése is felmerült.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az ország elnöki köztársaság. Az országnak eddig két elnöke volt:

• Ahmadou Ahidjo
• Paul Biya

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Kamerun 10 tartományból áll, nevük franciául és angolul:

Adamaoua/Adamawa Centre Est/East Extrême-Nord/Extreme North Littoral Nord/North Nord-Ouest/Northwest Sud/South Sud-Ouest/Southwest Ouest/West

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Kamerun hadereje

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Yaoundé

Yaoundéi utca

Bővebben: Kamerun városai

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Kamerunban több mint 280 népcsoport él. Délen élnek a bantuk (Luanda, Ewondo, Kpe/Bakwiri, Duala, Basaa, Ngoumba, Beti/Mpongwe-Fang, Boulou, Makaa, Njem, Ndzimou), Közép- és Észak-Kamerunban a semibantuk (Bamiléké, Bamoun, Hamba, Tikar, Vute), csádik (Kanuri, Massa, Moundang) és szudáni népcsoportok (Kirdi, Kotoko, Fulbe, Gbaya).

Kamerun hivatalos nyelve a francia (80%) és az angol (20%). A helyi nyelvek és az európai nyelvek keverékeként ún. pindzsin nyelven beszélnek.

A helyi nyelvek: Fulfulde, Kanuri, Kotoko-nyelvek, Shuwa, Bantu-nyelvek (Basaa, Douala, Kpe-Mboko, Malimba-Yasa, Makaa, Njem, Ndsimu, Ngoumba, Kounabémbé), Beti-Fang-Dialektusok.

A lakosság 25%-a protestáns, 25%-a katolikus és 20%-a muzulmán. A muzulmánok az ország északi részén élnek.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az ország jövője a bányászat lehet. A selfterületeken hatalmas mennyiségű kőolajkészletre bukkantak, kitermelése eléri az évi 5-6 millió tonnát, és az export 1/3-át adja. Ezenkívül jelentős bauxit és vasérckészletekkel rendelkezik. Ezeket a nyersanyagokat dolgozza fel Edea alumíniumkohója. A kereskedelem Doualában összpontosul, kikötőjén kívül jelentős ipari üzemek települtek ide (cement- és műtrágyagyár, textil- és élelmiszeripar). Legfontosabb közlekedési csomópontja Yaoundé, itt összpontosul a vasúthálózat is. Az infrastruktúra tovább kiépítése hozzájárulhat a szomszédos országokkal való kapcsolat kiépítéséhez.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A nagy kiterjedés, és változatos természeti feltételek miatt sokoldalú mezőgazdaság jött létre, viszont az árutermelés az ország déli területeire összpontosul. Kisebb ültetvényeken foglalkoznak a kávé és kakaó termesztésével, ezek a termékek azonban csak 10-15%-kal képviseltetik magukat a kiviteli oldalon. A nyugati területeken, nagyobb ültetvényeken banánt termesztenek, de jelentős növény még az olajpálma, a nyersgumi és a tea is, utóbbi leginkább a Kamerun-hegy lejtőin található meg. Az északi területeken már inkább a külterjes állattenyésztés a jellemző, de az alacsonyabb területeken megindult a gyapot és a köles térhódítása. Az esőerdő kiirtása még nem vett óriási méreteket, de a kitermelt fa így is nagy bevételeket hoz az országnak.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az országban a lakosság 25%-a analfabéta, annak ellenére, hogy van iskolakötelezettség.

Az ország egyetemei Yaoundéban, Doualaban, Bueaban, Dshangban és Ngaoundéréban van. A University Yaounde-Sud (Joseph Ndi-Samba) egy katolikus egyetem. Yaundéban protestáns egyetem is van. Nanga Ebogoban adventista egyetem található.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Az országban a legkedveltebb sport a labdarúgás. 1990-ben a világbajnokságon a negyeddöntőig jutott a válogatott.

[szerkesztés] Ünnepek

A Bana nevű falu

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Kamerun témájú médiaállományokat.

• Kamerun történelme – Université de Laval (Kanada)
• Kamerun-térkép

Afrika országai

	Dél-Afrika: Botswana | Dél-afrikai Köztársaság | Lesotho | Namíbia | Szváziföld
	Észak-Afrika: Algéria | Egyiptom | Líbia | Marokkó | Szudán | Tunézia
	Kelet-Afrika: Burundi | Comore-szigetek | Dzsibuti | Eritrea | Etiópia | Kenya | Madagaszkár | Malawi | Mauritius | Mozambik | Ruanda | Seychelle-szigetek | Szomália | Tanzánia | Uganda | Zambia | Zimbabwe
	Közép-Afrika: Angola | Csád | Egyenlítői-Guinea Gabon | Kamerun | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság | Közép-afrikai Köztársaság | São Tomé és Príncipe
	Nyugat-Afrika: Benin | Bissau-Guinea | Burkina Faso | Elefántcsontpart | Gambia | Ghána | Guinea | Libéria | Mali | Mauritánia | Niger | Nigéria | Sierra Leone | Szenegál | Togo | Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Brit Indiai-óceáni Terület1 | Francia déli és antarktiszi területek2 | Mayotte2 | Szent Ilona1
Vitatott státusú területek: Nyugat-Szahara | Szomáliföld
1 Az Egyesült Királyság külbirtoka    2 Franciaország külbirtoka