EszközökMás nyelveken
|
Jeanne d’ArcJeanne d’Arc (Szent Johanna, Domrémy, 1412. január 6. – Rouen, 1431. május 30.), az „orléansi szűz”, katolikus szent, francia nemzeti hős. A százéves háború idején vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen.
[szerkesztés] ÉleteTizenkét éves volt, amikor először részesült azokban a rendkívüli látomásokban, melyek egész életét végigkísérték, ellátták természetfölötti tanácsokkal, külső és belső harcaiban buzdításokkal. Jeanne d’Arc feltűnésének időpontjában Franciaország egyik legnehezebb időszakát élte. A 15. század elején az angolok egymás után arattak győzelmeket francia földön, uralmuk alá vették Párizst és Észak-Franciaországot, majd ostrom alá fogták Orléanst, amelynek bevételével megnyílt volna az út Dél-Franciaország felé. Ekkor lépett fel Jeanne d’Arc, a fiatal parasztlány, és látomásaira hivatkozva felkereste Károly trónörököst (a későbbi VII. Károly francia királyt), majd 1429-ben kis sereggel az ostromlott Orléans felmentésére sietett. Megjelenése forró lelkesedést keltett. A megszállott Észak-Franciaországon keresztül Reimsbe vezette a trónörököst, akit itt megkoronáztak. A francia körök nem nézték jó szemmel Jeanne d’Arc sikereit és népszerűségét, attól féltek, hogy a nép felszabadító harca egy újabb jacquerie-be, parasztlázadásba torkollik. Jeanne d' Arc egyre kényelmetlenebbé vált a hatalom számára, ezért mikor 1430-ban Compiègne erődjénél a burgundiaiak elfogták, s 80 000 font váltságdíj[1] fejében kiadták az angoloknak, a király nem sokat tett kiszabadításáért. Az angolok diadalmenetben vitték Rouen városába, ahol mint boszorkányt vádolták be az egyházi hatóságnál. [2] A Pierre Cauchon párizsi egyetemi doktor vezetésével ülésező egyházi törvényszék visszaeső eretnekség miatt elítélte[3], majd máglyán égették el. [szerkesztés] Tisztelete1920. május 16-án avatta szentté XV. Benedek pápa. [szerkesztés] Emléke a művészetekbenTragikus sorsa több írót megihletett: Friedrich Schiller és G. B. Shaw drámát, Mark Twain regényt írt róla, Robert Bresson filmet rendezett az ellene folyt perről. [szerkesztés] Forrás és jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|