Január 1.

Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 364 (szökőévekben 365) nap van hátra.

Névnapok: Fruzsina, Bazil, Aglája, Algernon, Álmos, Csoma, Csombor, Csomor, Eufrozina, Konkordia, Odiló, Ruzsinka, Tóbiás, Vazul

[szerkesztés] Események

• i. e. 45 – A Julián naptár bevezetése.
• 431 – Az efezusi zsinat dogmaként mondja ki, hogy Szűz Mária Istenszülő (Theotokosz = Istenanya).
• 1438 – Habsburg Albert Magyarország királya lesz.
• 1502 – Felfedezik azt a helyet, ahol később felépül Rio de Janeiro városa.
• 1622 – A Gergely-naptárban január 1-jét jelölik ki az év kezdetének, eltérően például az angliai március 25-étől
• 1661 – Kemény Jánost az országgyűlés Erdély fejedelmévé választja.
• 1700 – A Julián naptár bevezetése Oroszországban.
• 1776 - Gróf Battyáni Józsefet kinevezik esztergomi érsekké.
• 1780 – Pozsonyban megjelenik az első magyar nyelvű hetilap, a Magyar Hírmondó.
• 1801 – Megalakul az Egyesült Királyság, Nagy-Britannia és Írország egyesülésével.
• 1801 – Giuseppe Piazzi olasz csillagász felfedezi az első kisbolygót, a Cerest.
• 1806 – Napóleon kezdeményezésére Franciaországban a forradalmi naptár helyett visszatértek a Gergely-naptár használatára
• 1808 – Az Egyesült Államokban betiltják a rabszolgakereskedelmet.
• 1854 – Megjelenik a Pester Lloyd.
• 1877 – Viktória, Nagy-Britannia és Írország királynője, felveszi az India császárnője címet.
• 1880 – Megkezdődik a Panama-csatorna építése.
• 1893 – Japán elfogadja a Gergely-naptárt.
• 1900 – Megjelenik a Huszadik Század c. folyóirat első száma.
• 1908 – Ignotus szerkesztésében megjelenik a Nyugat c. irodalmi folyóirat első száma.
• 1912 – Megalakul a Kínai Köztársaság.
• 1919 – A csehszlovák alakulatok harc nélkül bevonulnak Pozsonyba.
• 1923 – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez.
• 1925 – Norvégia fővárosának nevét Christiania-ról Oslóra változtatják.
• 1927 – A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengő.
• 1938 – A legnagyobb csehszlovák polgári párt, az agrárpárt elnöke Rudolf Beran újévi cikkében a szudétanémet és a Hlinka–féle szlovák párt kormánybalépését és a Németországgal való megegyezést sürgeti.
• 1948 – A British Railways létrehozása.
• 1950 – Életbe lép az új közigazgatási reform, létrejön a mai megyerendszer alapja.
• 1950 – Több környékbeli községet egyesítenek Budapest fővárossal (lásd: Budapest kerületei).
• 1950 – Miskolchoz csatolnak négy közeli települést.
• 1958 – Kihirdetik az Európai Gazdasági Közösség (az Európai Unió elödje) megalakulását.
• 1966 – Életbe lép a magyar közutak új számozási rendszere. Az „E” jelű nemzetközi útvonalak magyar „M” jelzést is kapnak (pl. az „E5” út Budapest-Hegyeshalom közti szakasza „M1” jelzést kap). „M” jelzésű közúton csak motoros hajtású jármű közlekedhet.
• 1968 – A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot.
• 1970 – Megkezdődik a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC időpontban.
• 1971 – Az Egyesült Államokban betiltják a televíziós cigarettareklámokat.
• 1973 – A Magyar Posta bevezeti az irányítószámok használatát.
• 1975 – A Honvédelmi Minisztérium utasítására megalakult az 1. Önálló Tűzszerész és Aknakutató Zászlóalj.
• 1977 – Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél.
• 1979 – Az Egyesült Államok és a Kinai Népköztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.
• 1983 – Az ARPANET hivatalosan átáll az Internet Protocol használatára, létrejön az internet.
• 1985 – Megalakul az Aggteleki Nemzeti Park.
• 1986 – az ÁFOR és Shell benzinkutak megkezdik az ólommentes benzin árusítását
• 1988 – Hazánkban hatályba lép a személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóló törvény. A külföldi utazás állampolgári joggá válik, az útlevél a világ összes országába, többszöri utazásra jogosít.
• 1989 – Magyarországon bevezetik a munkanélküli-segélyt.
• 1993 – Csehszlovákia felbomlik, létrejön Csehország és Szlovákia.
• 1994 – Kitör a zapatista felkelés Mexikóban.
• 1997 – Magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldi valutát, megszűnik a „turistakeret”.
• 1999 – Az euró bemutatása.
• 2002 – Az euró-bankjegyek és -érmék hivatalos fizetőeszközzé válnak 12 európai országban.
• 2004 – Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia) a NATO főtitkára.
• 2007 – Románia és Bulgária új tagja az Európai Uniónak.
• 2007 – Szlovénia bevezeti az eurót.
• 2008 – Ciprus és Málta bevezeti az eurót.
  • Szlovénia adja az Európai Unió elnökét elsőként az új tagállamok közül.
  • Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert beleolvad a Magyar Rendőrség kötelékébe.
  • Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.

[szerkesztés] Születések

• 1431 – VI. Sándor pápa († 1503)
• 1449 – Lorenzo de' Medici („il Magnifico”) firenzei fejedelem († 1492)
• 1467 – I. (Öreg) Zsigmond lengyel király (1506–1548)
• 1484 – Ulrich Zwingli, svájci teológus, reformátor, protestáns vezető († 1531)
• 1557 – Bocskai István erdélyi fejedelem († 1606)
• 1618 – Bartolomé Esteban Murillo spanyol festőművész († 1682)
• 1729 – Edmund Burke angol író, esztéta († 1797), államférfi
• 1752 – Betsy Ross varrónő, az amerikai nemzeti lobogó tervezője († 1836)
• 1755 – Gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója († 1819)
• 1811 – Albert Ferenc bölcsész, királyi tanácsos, az egri érseki csillagvizsgáló igazgatója és Heves megye tanfelügyelője († 1883)
• 1815 – Charles Renouvier francia katolikus filozófus († 1903)
• 1820 – Figyelmessy Fülöp honvédőrnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese († 1907)
• 1822 – Kerényi Frigyes magyar költő, ügyvéd († 1852)
• 1823 – Petőfi Sándor magyar költő († 1849)
• 1839 – Ouida angol író († 1908)
• 1842 – Valentiny János magyar festőművész († 1902)
• 1853 – Koessler János magyar zeneszerző, zenepedagógus († 1926)
• 1857 – Wojciech Kossak lengyel festőművész († 1942)
• 1860 – George Washington Carver afro-amerikai botanikus, oktató, feltaláló († 1943)
• 1863 – Pierre de Coubertin (er. Pierre de Frédy) francia történész, sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezője († 1937)
• 1872 – Somogyi Szilveszter várospolitikus, Szeged szabad királyi város polgármestere († 1934)
• 1876 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnő († 1933)
• 1878 – Máté Olga (Zalai Béláné) magyar fényképész, fotóművész († 1961)
• 1879 – Edward Morgen Forster angol író († 1970)
• 1879 – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth Century-Fox stúdió egyik alapítója († 1952)
• 1887 – Wilhelm Canaris német admirális, a náci katonai kémelhárítás vezetője († 1945)
• 1890 – Anton Melik szlovén geográfus († 1966)
• 1894 – Satyendra Nath Bose bengáli indiai matematikus († 1974)
• 1895 – J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója († 1972)
• 1899 – Vaszary János magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró († 1963)
• 1900 – Xavier Cugat katalán–kubai zenész († 1990)
• 1907 – Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára (Julián naptár sz. *1906. december 19-én) († 1982)
• 1909 – Dana Andrews amerikai színész († 1992)
• 1912 – Kim Philby (er. Harold Adrian Russell Philby) brit diplomata, szovjet kém, a „cambridge-i ötök” egyike († 1988)
• 1917 – Jule Gregory Charney amerikai meteorológus († 1981)
• 1919 – J. D. Salinger amerikai író
• 1919 – Jerome David Salinger amerikai szerző
• 1921 – Suka Sándor magyar színész († 1993)
• 1922 – Rocky Graziano (er. Thomas Rocco Barbella) amerikai ökölvívó († 1990)
• 1925 – Matthew „Stymie” Beard afro-amerikai gyermekszínész († 1981)
• 1927 – Maurice Béjart francia táncművész, koreográfus
• 1927 – Obersovszky Gyula magyar író († 2001)
• 1928 – Costică Toma román labdarúgó († 2008)
• 1928 – Ernest Tidyman amerikai író, Oscar-díjas forgatókönyvíró († 1984)
• 1933 – Erki Edit magyar újságíró, kultúrtörténész, rádiós († 2004)
• 1933 – Joe Orton angol író († 1967)
• 1940 – Frank Langella amerikai színész
• 1940 – Helmut Jahn német származású amerikai építész
• 1940 – Sáry László magyar zeneszerző
• 1945 – Jacky Ickx belga autóversenyző
• 1946 – Kertész Zsuzsa magyar televíziós-műsorvezető
• 1947 – Polgár László magyar operaénekes, basszus
• 1949 – Ádám Veronika magyar orvos, biokémikus
• 1957 – Madolyn Smith Osborne amerikai színésznő
• 1959 – Kertesi Ingrid magyar operaénekesnő (koloratúrszoprán)
• 1963 – Fehér Csaba magyar képzőművész
• 1968 – Davor Šuker horvát labdarúgó
• 1970 – Paul Thomas Anderson amerikai filmrendező, író, producer
• 1972 – Catherine McCormack angol színésznő („A velencei kurtizán”)
• 1976 – Mile Smodlaka, horvát vízilabdázó
• 1981 – Mladen Petrić, horvát labdarúgó
• 1982 – David Nalbandian, argentín teniszező
• 1985 – Steven Davis észak-ír labdarúgó

[szerkesztés] Halálozások

• 898 – Párizsi Odo (Eudes) francia király (uralk. 888–898-ig)
• 1502 – XIII. Gergely pápa, er. Ugo Buoncampagni, (uralk. 1572–1585-ig)
• 1560 – Joachim du Bellay francia költő (* 1522 körül)
• 1748 – Johann Bernoulli svájci matematikus (* 1667)
• 1782 – Johann Christian Bach német zeneszerző (* 1735)
• 1817 – Martin Heinrich Klaproth német kémikus (* 1743)
• 1894 – Heinrich Hertz német fizikus (* 1857)
• 1931 – Sipőcz Jenő jogász, Budapest polgármestere, majd főpolgármestere (* 1878)
• 1933 – Harriet Brooks kanadai atomfizikusnő (* 1876)
• 1943 – Rejtő Jenő („P. Howard”), magyar író (* 1905)
• 1972 – Maurice Chevalier, francia színész, énekes (* 1888)
• 1980 – Tamkó Sirató Károly, költő, író, műfordító (* 1905)
• 1984 – Alexis Korner angol gitáros, énekes (* 1928)
• 1988 – Sipos Anna tizenegyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1908)
• 1992 – Grace Murray Hopper admirális, amerikai matematikusnő, a számítógéptudomány egyik úttörője (* 1906)
• 1994 – Cesar Julio Romero, kubai családból szárm. amerikai színész (* 1907)
• 1995 – Wigner Jenő, magyar származású amerikai fizikus, Nobel-díjas (* 1902)
• 1995 – Kovalik Károly újságíró, riporter, televíziós műsorvezető (* 1927)
• 1997 – Townes Van Zandt amerikai country-zenész, énekes (* 1944)
• 2001 – Ray Walston (er. Herman Walston), amerikai filmszínész (* 1914)
• 2007 – Darrent Williams amerikai NFL-játékos (* 1982)
• 2007 – Mihályfy Sándor filmrendező, forgatókönyvíró (* 1937)
• 2007 – Leonard Fraser elítélt queenslandi sorozatgyilkos (* 1951)

[szerkesztés] Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

• A legtöbb Gergely-naptárt használó országban újév napja; gyakran 00:00 órai tűzijátékkal ünneplik.
• A bécsi újévi koncert.
• A copyright lejáratának napja az Egyesült Államokban, amikor egy újabb egyévi szerzői munka copyrightja (szerzői jogvédelme) lejár, és az illető művek közkinccsé válnak.
• Ausztrál Nemzetközösség – a Függetlenség Napja.
• Haiti – a függetlenség kikiáltásának napja.
• Tajvan – a Kínai Köztársaság alapítása.
• Szudán – a függetlenség kikiáltásának napja.
• Kuba – a Felszabadulás Napja.
• Szlovákia – a Szlovák Köztársaság megalakulása.
• Palesztina – a Palesztin Nemzet Napja.
• A Kwanzaa, az afro-amerikai kultúra ünnepének utolsó napja.
• A Béke Világnapja.
• Katolicizmus – Karácsony nyolcadának napja, a Boldogságos Szűz Mária istenanyasága (új naptár).
• Katolicizmus – az Úr körülmetélésének ünnepe (régi naptár).

[szerkesztés] Népi kalendárium

• Újév, kiskarácsony napja
  • Előírások, tilalmak:
    • baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból
    • bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása sok pénzt hoz a házba
    • az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
  • Jóslások:
    • amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
    • ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
    • ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
    • hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
    • ha olvadni kezd, sok bor terem