A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze ezekkel: Hold és hold (mértékegység).

A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók körül keringő égitesteket. (A csillagászok ugyanezeket mellékbolygóknak is hívják.) (Ekként a Hold a Föld holdja.) Nem mindig könnyű eldönteni, egy objektum-pár melyik tagja a hold. Tipikus példa erre a Naprendszerben - az időközben törpebolygóvá minősített - Plútó, és egyetlen, Charon nevű holdja, ez a rendszer pl. kettős rendszernek is tekinthető. Mivel minden anyagi testnek van gravitációs tere, a bolygó és holdja kölcsönösen vonzzák egymást. Ha a két objektum megközelítőleg azonos tömegű, kettős rendszernek nevezzük őket. Egy példa lehet a 90 Antiope kettős aszteroida. A hold meghatározásának általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó belsejében van.

Tartalomjegyzék 1 Holdak a Naprendszerben 1.1 A kőzetbolygók holdjai 1.2 Az óriásbolygók holdjai 1.2.1 A Jupiter holdjai 1.2.2 A Szaturnusz holdjai 1.2.3 Az Uránusz holdjai 1.2.4 A Neptunusz holdjai 1.3 A Kuiper objektumok holdjai 1.4 A kisbolygók holdjai 1.5 Lásd még

[szerkesztés] Holdak a Naprendszerben

Nem tévesztendő össze ezekkel: Hold és hold (mértékegység).

A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók körül keringő égitesteket. (A csillagászok ugyanezeket mellékbolygóknak is hívják.) (Ekként a Hold a Föld holdja.) Nem mindig könnyű eldönteni, egy objektum-pár melyik tagja a hold. Tipikus példa erre a Naprendszerben - az időközben törpebolygóvá minősített - Plútó, és egyetlen, Charon nevű holdja, ez a rendszer pl. kettős rendszernek is tekinthető. Mivel minden anyagi testnek van gravitációs tere, a bolygó és holdja kölcsönösen vonzzák egymást. Ha a két objektum megközelítőleg azonos tömegű, kettős rendszernek nevezzük őket. Egy példa lehet a 90 Antiope kettős aszteroida. A hold meghatározásának általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó belsejében van.

Tartalomjegyzék 1 Holdak a Naprendszerben 1.1 A kőzetbolygók holdjai 1.2 Az óriásbolygók holdjai 1.2.1 A Jupiter holdjai 1.2.2 A Szaturnusz holdjai 1.2.3 Az Uránusz holdjai 1.2.4 A Neptunusz holdjai 1.3 A Kuiper objektumok holdjai 1.4 A kisbolygók holdjai 1.5 Lásd még

[szerkesztés] Holdak a Naprendszerben

A Naprendszerben (miután 2005 májusában újabb 12-t felfedeztek) 153 holdat ismertünk, de ez hamarosan változhat. Az alábbi listában a Naprendszer ismert holdjai közül sorolunk fel néhányat.

[szerkesztés] A kőzetbolygók holdjai

1. Merkúr és Vénusz bolygónak nincs holdja.
2. Föld
   1. Hold
3. Mars
   1. Phobos
   2. Deimos

[szerkesztés] Az óriásbolygók holdjai

[szerkesztés] A Jupiter holdjai

A Jupiternek jelenleg 63 holdját ismerjük.

1. Métisz
2. Adraszteia
3. Amalthea
4. Thébé
5. Io
6. Europa
7. Ganimédesz
8. Kallisztó
9. Léda
10. Himalia
11. Lizitea
12. Elara
13. Karpo
14. Mnémé
15. Ananké
16. Carme
17. Paszifé
18. Sinope

[szerkesztés] A Szaturnusz holdjai

A Szaturnusznak jelenleg 60 holdját ismerjük.

1. Pán
2. Atlasz
3. Prométheusz
4. Pandora
5. Epimétheusz
6. Janus
7. Mimasz
8. Enkeládusz
9. Tétisz
10. Teleszto
11. Kalipszo
12. Dione
13. Heléna
14. Rhea
15. Titán
16. Hiperion
17. Japetusz
18. Fõbe

[szerkesztés] Az Uránusz holdjai

Az Uránusznak jelenleg 27 holdját ismerjük.

1. Cordelia
2. Ophelia
3. Bianca
4. Cressida
5. Desdemona
6. Júlia
7. Portia
8. Rosalinda
9. Cupido
10. Belinda
11. Perdita
12. Puck
13. Máb
14. Miranda
15. Ariel
16. Umbriel
17. Titánia
18. Oberon
19. Francisco
20. Caliban
21. Stephano
22. Trinculo
23. Sycorax
24. Margaret
25. Prospero
26. Setebos
27. Ferdinánd

[szerkesztés] A Neptunusz holdjai

A Neptunusznak jelenleg 12 holdját ismerjük.

1. Najád
2. Thalassza
3. Deszpina
4. Galatea
5. Larissza
6. Protéusz
7. Triton
8. Nereida
9. Halimédesz
10. Psamate

[szerkesztés] A Kuiper objektumok holdjai

• A Plútó holdja:

Charon

Nix

Hidra

• Az Erisz (törpebolygó) (2003 UB₃₁₃) holdja:

Düsznomia

[szerkesztés] A kisbolygók holdjai

Dactyl az Ida aszteroida holdja.

[szerkesztés] Lásd még

• Műhold