Gyűlölet-bűncselekmény

Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik.

Tartalomjegyzék

1 Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények
- 1.1 A magyar szabályozás
2 Lásd még
3 Jegyzetek
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények

A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán.

[szerkesztés] A magyar szabályozás

A magyar Büntető törvénykönyv 174/B. §-a^[1]„Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Emellett számos bűncselekmény esetében súlyosbító körülményként tekint az aljas indokra, amely kitétel a gyűlölet-bűncselekmények esetében is alkalmazható. A Btk. 269. §-a emellett „Közösség elleni izgatás” néven bünteti a tettlegességet előidéző gyűlöletbeszédet. Az esélyegyenlőségi törvény^[2] az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást, és a Btk.-nál tágabb körben, többek közt a nem, a szexuális orientáció, a nemi identitás, a fogyatékosság és a kor szerinti zaklatást is tiltja.

Civil szervezetek,^[3]^[4] majd az SZDSZ^[5] nyomására az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. szeptemberében a Btk. módosítását kezdeményezte. A javaslat szerint a „Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak” helyett a gyűlölet-bűncselekmény „Közösség tagja elleni erőszak” néven lenne büntethető, és kiterjedne a lakosság egyes (pontosabban nem meghatározott) csoportjaira is. A törvényjavaslat parlamenti vitája 2008. őszén várható.