Elektron

A hidrogénatom elektronjainak hullámfüggvényei az energia lefelé növekszik: n=1,2,3,…, a perdület jobbfelé növekszik: s, p, d,… . A világosabb részeken nagyobb az előfordulás valószínűsége. A perdület és az energia kvantált, csak diszkrét értékeket vehet fel.

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, mely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e⁻. Az elektron feles spinű lepton. Antirészecskéje a pozitron.

Kísérleti kimutatása 1897-ben Joseph John Thomsonnak sikerült először. Az elnevezés a görög elektron szóból származik, amely jelentése borostyánkő. A görögök borostyánkövet dörzsöltek meg más anyaggal, és tapasztalták az elektromos vonzó tulajdonságát.

Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.

Az elektron adatai (CODATA alapján)
Elektromos töltés	-e = -1,602 176 462(63)·10^-19 C
Nyugalmi tömeg	5,485 799 110(12)·10^-4 u = 9,109 381 88(72)·10^-31 kg
Relatív töltés	-1
Relatív tömeg	1 / 1823
Nyugalmi energia	0,510 998 902(21) MeV = 8,187 104 14(64)·10^-14 J
Mágneses momentum	-928,476 362(37)·10^-26 J T^-1
Spin	1/2 (fermion)
g-faktor	-2,002 319 304 3718(75)
Élettartam	stabil

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Dávid Gyula: A szilárd anyag szilárdítója - avagy univerzális elektronika. Lejátszás, Vetítés.

[szerkesztés] Lábjegyzetek

Elemi részecskék a fizikában	Szerkeszt
Fermionok: Kvarkok: (Up · Down · Strange · Charm · Bottom · Top) \| Leptonok: (Elektron · Müon · Tau · Neutrínók)
Bozonok : Foton \| W⁺, W^-- és Z⁰-bozonok \| Gluonok \| Higgs-bozon \| Graviton