Comore-szigetek

A Comore-szigetek (franciául: 'Union des Comores', arabul: الإتّحاد القمريّ Al-Ittiḥād al-Qamariyy) Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

A Comore-szigetek három nagyobb és több kisebb korall- és vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek közül a legnagyobb szigeten a Kartala vulkán még ma is működik. Legmagasabb pontja: Kartala 2560 m.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Az első emberek, akik Comore-szigeteken éltek, valószínűleg polinéziai és melanéziai eredetűek voltak, őket malájok követték. A letelepedés nem régebbi az VI. századnál. Szuahéli telepesek a szigeteket a nagy bantu vándorlás idején érték el 1000 körül.

A 16. században arab és perzsa kereskedők érkeztek a szigetekre. Ők afrikaiakat hoztak az ültetvényekre munkásoknak. Később portugál, holland majd francia kereskedők érkeztek ide, azonban a 19. század közepéig az arab-iszlám hatás jelentős volt.

A 19. század elején a francia és angol érdekszférába tartozott. Végül a franciák szerezték meg a szigeteket 1909-ben, amikor Anjouan sziget szultánja meghalt.

A második világháború alatt a Vichy-Franciaország része volt, majd a britek elfoglalták a gyarmatot. 1956-ban Franciaország autonómiát adott a szigeteknek.

A Comore-szigetek a Szuezi-csatorna megnyitásáig a Távol-Keletre és Indiába tartó hajóút fontos állomása volt. Akkor viszont hajóforgalma jelentősen csökkent. Kezdetben az egyetlen exportálható termék a kókuszdió volt. Francia telepesek, francia vállalkozások és gazdag arab kereskedők létesítettek exportorientált ültetvényeket, amelyek elfoglalták a termőföld egyharmadát. Mayotte megszerzése után a franciák a szigetet cukortermelő gyarmattá alakították. A többi sziget gazdasága is átalakult, megkezdték az ylang-ylang, a vanília, a kávé, a kakaó és a szizál termesztését.

A szigetcsoport a francia védnökség évei után 1975. július 6-án Mayotte sziget kivételével elszakadt Franciaország-tól. 1999-től katonai uralom következett, elsősorban az Anjouan és Mohéli szigeteken található szeparatista törekvéseinek megakadályozására. 2001-ben kihirdették az új alkotmányt, a választásokat pedig 2002-ben tartották. Ez volt az első békés és demokratikus hatalomváltás a szigetek történetében, rengeteg katonai puccs és Bob Denard francia kalandor akciói után.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

2001-ben a Comore-szigeteken új alkotmányt fogadtak el. Rögzíti, hogy az ország szövetségi köztársaság és az államvallás az iszlám. Az ország államfőjét 4 évre választják.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

1990 óta az országban többpárt rendszer van. A 2004-es győztes Camp of the Autonomous Islands (CdIA) 12 helyet szerzett meg a parlamentben, a Convention for the Renewal of the Comoros (CRC) pedig 6-ot.

A választójog minden 18. évét betöltő embert megillet. A szigetek tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, az Arab Ligának.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A népsűrűség: 283,1 fő/km². A népességnövekedési ráta: 2,99%. A várható átlagos élettartam 61 év. A csecsemőhalandósági ráta igen magas: 81,8‰.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A Comore-szigetek a világ egyik legszegényebb országa. A szűkös természeti erőforrások és a gyorsan növekvő népesség a gazdaság alapvető megújítását sürgetné. Bár a szigetek fő gazdasági tevékenysége az ültetvényes mezőgazdaság, de ugyanakkor élelmiszerekből behozatalra szorulnak. Külföldről tekintélyes nagyságú segélyek érkeznek az országba évről évre. Az ország összes GNP-je:217 millió USD. a GNP/fő értéke: 380 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 40%, ipar 4%, szolgáltatás 56%. A fő kiviteli cikkei: a vanília, az ylang-ylang (illóolaj-alapanyag) és a szegfűszeg. A hagyományos gyarmati kapcsolatainak megfelelően forgalmának közel felét Franciaországgal bonyolítja le.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepnapok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Afrika országai

	Dél-Afrika: Botswana \| Dél-afrikai Köztársaság \| Lesotho \| Namíbia \| Szváziföld
	Észak-Afrika: Algéria \| Egyiptom \| Líbia \| Marokkó \| Nyugat-Szahara \| Szudán \| Tunézia
	Kelet-Afrika: Burundi \| Comore-szigetek \| Dzsibuti \| Eritrea \| Etiópia \| Kenya \| Madagaszkár \| Malawi \| Mauritius \| Mozambik \| Ruanda \| Seychelle-szigetek \| Szomália \| Tanzánia \| Uganda \| Zambia \| Zimbabwe
	Közép-Afrika: Angola \| Csád \| Egyenlítői-Guinea Gabon \| Kamerun \| Kongói Köztársaság \| Kongói Demokratikus Köztársaság \| Közép-afrikai Köztársaság \| São Tomé és Príncipe
	Nyugat-Afrika: Benin \| Bissau-Guinea \| Burkina Faso \| Elefántcsontpart \| Gambia \| Ghána \| Guinea \| Libéria \| Mali \| Mauritánia \| Niger \| Nigéria \| Sierra Leone \| Szenegál \| Togo \| Zöld-foki Köztársaság
Függő területek: Brit Indiai-óceáni Terület³ \| Ceuta¹ \| Francia déli és antarktiszi területek \| Kanári-szigetek¹ \| Madeira² \| Mayotte⁴ \| Melilla¹ \| Szent Ilona³
Vitatott státusú területek: Szomáliföld
¹Spanyolország külbirtokai ² Portugália külbirtoka ³ Az Egyesült Királyság külbirtoka ⁴ Franciaország külbirtoka