Eszközök
Más nyelveken
Balsa
| Balsa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Ibrány–Nagyhalászi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 4468 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 938 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 41,67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Balsa
|
|
- Ez a szócikk a magyarországi faluról szól. Az azonos nevű romániait lásd itt: Balsa (Hunyad megye).
- Nem tévesztendő össze a következővel: Balsafa.
Balsa község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Balsa község Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található. A Tisza bal partja melletti falu Tokaj felett 15 km-re, már a honfoglalás előtti időkben is lakott település volt. Közvetlen szomszédságában található a megye névadó községe Szabolcs, ahol még ma is látható az Avarok korabeli földvár. Balsa község lakossága a jó termőföld adottságait és jó domborzati fekvését kihasználva főleg mezőgazdasági tevékenységet folytat. Balsa a korábbi időkben fontos tiszai átkelőhely volt, különösen az 1900-as évek elején megépült gyönyörű hídjával. Így a Nyírség-Zemplén-Felvidék kapcsolat a keskeny nyomtávú vonattal és kövesúttal akadálytalanná és gazdaságilag rendkívül előnyössé vált. A hidat 1944-ben a németek felrobbantották, azóta sem épült újjá.
[szerkesztés] Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 118-as számú (Nyíregyháza NYK – Kótaj – Buj – Herminatanya – Balsai Tisza-part) vonalán érhető el.
[szerkesztés] Története
Balsa nevével a XIII. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését Búlcsu vezér-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a "Véresszájú zászlótartónak" Bulcsúnak adományozta a települést. Régi oklevelekben, mint átkelő és vámhely van említve. 1291-től a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának a tulajdona lett. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos. 1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium, nemcsak a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem az uradalom tisztjeinek hatalma alól is. 1720-ban a kincstár lakosokat telepített a faluba. 1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család bírtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848 12. 31.-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át a székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó vágy. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a Kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19.-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka január 23.-án átkelt a Tiszán mészáros tábornok szétzüllött hadával és főleg a Tisza-vonal megvédéséra szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között állítva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Nyírvidéki Kisvasút
- Kompátkelőhely
- Református Templom
[szerkesztés] A balsai református templom története
A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik: Római katolikus, görög katolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás mellett, tisztelve egymás hitét. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma van a községben.
A református gyülekezet régi temploma nem a jelenlegi új templom helyén állt. Az 1800-as évek elején egy tűzvészben a régi templom is leégett, de a szorgalmas és áldozatkész gyülekezet újjáépítette. A toronyban két harang volt, és a templomban egy szép hangú, hat regiszteres orgonát helyeztek el. Az orgonát Dukász Mihály orgonaépítő mester készítette Beregszászon 1860 körül. 1939-40-ben, amikor nagytiszteletű Keresztúri Sándor volt a Gyülekezet lelkipásztora, mellette segédlelkészként szolgált az akkor ifjú Körtvélyessy László. 1940-ben a Tiszántúli Egyházkerület püspöke Szeghalomra helyezte a fiatal segédlelkészt. A szeghalmi gyülekezet akkori lelkipásztora, nagytiszteletű Tildy Zoltán, későbbi köztársasági elnök volt.
1944 nyarán elhunyt Keresztúri Sándor a Balsai Református Gyülekezet korábbi segédlelkészét, Körtvélyessy Lászlót választotta meg a Gyülekezet lelkipásztorává, aki később a jelenleg is álló templomot tervezte, építését vezette és ahol a rákövetkező évtizedekben egészen nyugdíjazásáig lelkipásztorként szolgált.
A második világháború viharfelhői vészesen sűrűsödtek Magyarország felett is, és 1944 őszén Balsát is elérték. A menekülő német csapatok óriási pusztítást végeztek és hagytak maguk mögött, hogy megnehezítsék a román és szovjet hadsereg áttörését a Tiszán. Felrobbantották a gyönyörű Tisza-hidat, amelynek roncsai ma is szomorú mementói az esztelen rombolásnak. A híd azóta sem épült újjá. A balsai református templom a Tisza vonalában lévő sok más település templomával együtt a kegyetlen háború áldozata lett, 1944. november 1-jén a németek felrobbantották. Balsa lakossága menekülésre kényszerült a Tiszától távolabbi tanyákra, településekre. A front elvonulása után a hazatérő falu népét szomorú látvány fogadta: Felrobbantott híd, felrobbantott templomok, kivágott villanyoszlopok, elrabolt háziállatok, elrabolt takarmány, üres éléskamrák.
Az alig fél éve Balsára megválasztott, már családos fiatal lelkipásztor, feleségével - Papp Jolán köröstarcsai református kántortanító Papp János leánya, okleveles tanítónő - két gyermekükkel, a másfél éves László és 10 napos csecsemő János, élték át a menekülés, a híd- és templomrobbantás borzalmait. A faluba, a parókiára, a gyülekezetbe való visszatérés, és a Jó Istenbe vetett rendíthetetlen hit adott erőt úgy a falu minden lakosának, minden református gyülekezeti tagnak, mint lelkipásztorának. Körtvélyessy László a gyülekezet akkori fiatal tagjaival mindent megmentett, ami menthető volt a rombadőlt templomból. Épen maradt és ma is az új templomban áll az id. Kiss Ferenc kovácsmester által készített díszes kovácsoltvas úrasztala. Kikaparták a romok közül a lezuhant és darabokra tört harangok ércdarabjait. A templomhajó hátsó karzatán lévő orgona viszonylag épen maradt. Az orgonát a lelkipásztor szakszerűen szétszedte, és alkatrészenként a parókiára hordták át. A robbanás erejétől a templomhajó oldalfalai is megrepedtek, megdőltek. A megmenthető ablakkereteket kibontották, melyeket később a római katolikus egyháznak ajándékoztak újjáépülő templomukhoz.
A lelkipásztor mérnöki szakkönyveket szerzett be, alapozást, statikát, vasbetonszerelést, tetőszerkezetet, belsőépítészetet tanult, és hozzáfogott az új templom megtervezéséhez. Isten segítségével hosszú hónapok, éjszakákba nyúló munkájával elkészültek a templom tervrajzai. A terveket a Tiszántúli Egyházkerület főépítésze átvizsgálta és hibátlannak minősítette. A lelkipásztor azokra is gondolt, akik a gyülekezetben nem igen járatosak a mérnöki tervrajzok megértésében: elkészítette a tervezett templom M=1:100 léptékű makettjét, amely azóta a Debreceni Református Kollégium múzeumában látható.
Az építkezés a gyülekezeti tagok áldozatkész és önzetlen erejéből, valamint Tildy Zoltán segítségével kapott állami segélyből és a fiatal Körtvélyessy László lelkipászor végtelen kitartásából valósulhatott meg. A templomszentelés ideje végül 1951. október 28-án vasárnap jött el. A templom azóta is áll, de a külső szemlélő számára nem látható probléma a templomhajó és torony tetőszerkezeteinek korhadása. A palafedés egyre több helyen málik, porlad. Nincs a templomnak fűtése. A gyönyörű műemlék orgonát fel kellene újítani. Végezetül ha mindez megoldódna, a templom külső díszkivilágítással a környék egyik legszebb ékessége és látványossága lehetne. Mindezek megvalósításához a mai időkben már túl sok pénz kell, és a hosszú évtizedeken át óriási áldozatokat hozó, erején felül dolgozó és adakozó kis református gyülekezet saját kereteiből mindezeket már nem tudja megoldani.
