Atomerőmű

Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Működési egységük az atomreaktor, vagyis a magműveleti zóna; a reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az atomerőmű fő ismérve. Egy reaktor teremelése jellemzően 200 és 5000 MW között mozog.

Tartalomjegyzék

1 Történetük
2 Az atomreaktorok fajtái
3 Az ITER
4 Az atomerőmű más erőmű típusokkal szembeállítva
5 Atomerőművi balesetek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történetük

Az első atomerőművet Obnyinszkban (Oroszország) állították üzembe, 1954-ben. Magyarországon egyetlen atomerőmű működik, a Paksi Atomerőmű.

[szerkesztés] Az atomreaktorok fajtái

Az reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorokra osztjuk őket.

A használt tüzelőanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is.

A fissziós reaktorok típusai:

A termikus reaktorok moderátort használnak a láncreakció fenntartásához
A tenyésztőreaktorok esetében nincs szükség moderátorra

A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján):

A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a mag-egyesülést (magfúzió) használják energiaforrásként. Fúzióval működő atomerőmű még nem létezik, de ez lenne az ideális megoldás (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan tüzelőanyag), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. A most létező kutatóreaktorok a JET, az ITER és a Z machine.

[szerkesztés] Az ITER

A nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER megépítéséről 2006. május 24-én Brüsszelben írt alá végleges megállapodást a program hét résztvevője. A kísérleti reaktort a dél-franciaországi Cadarache-ban fogják létrehozni. „Az építkezés 2007 elején kezdődik, és a jelenlegi becslések szerint 10 év alatt mintegy 4,57 milliárd euróba kerül majd. Ennek felét az Európai Unió állja, a másik felét pedig a többi hat résztvevő ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, Japán és Dél-Korea. A működtetés a következő húsz évben további 5 milliárd eurót emészt majd fel.”^[1]

[szerkesztés] Az atomerőmű más erőmű típusokkal szembeállítva

Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben:

nem bocsát ki káros gázokat
kis mennyiségű hulladék
olcsóbb a tüzelőanyag
a tüzelőanyagot könnyen lehet tárolni és transzportálni

Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben:

a radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes
napjainkban csak nagyteljesítményű erőműtervek léteznek

További szempontok olvashatók az energiafejlesztés szócikkben.

[szerkesztés] Atomerőművi balesetek

Az első (ismert)atomerőművi baleset a Windscale grafit moderátoros erőmű balesete volt 1957-ben, amely részben konstrukciós, részben kezelési problémákra vezethető vissza. ^[2]
A Three Miles Island erőmű balesete (Tőbb sci-fi is hivatkozik rá) elsősorban képzési/kezelési hibák miatt következett be 1979-ben ^[3]
A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomkatasztrófa volt 1986. április 26-án A baleset oka egy rosszul előkészített teszt, illetve konstrukciós problémák.

2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert radioaktív gőz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.^[4]