EszközökMás nyelveken
|
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek. A nyelv tájszólásokra esik szét (jelentősebbek: angliai, amerikai, ausztráliai), és megvan az esélye, hogy a latin nyelvhez hasonlóan több nyelvre esik szét. Azonban a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is elvezethet. Ismeretes még az úgynevezett Pidgin English (pidzsin-angol) verzió is, amelyet a Karib-tenger környékén beszélnek, s amely egyfajta afrikanizált és erősen leegyszerűsített angol nyelvet jelent. Az ún. Basic English az angol nyelv mesterségesen 850 szóra csökkentett változata, amelyet az angol nyelvész, C. K. Ogden alkotott meg. Ennek használata meglehetős önfegyelmet kíván az angolul tudótól, mivel sok fogalmat körül kell írni, amelyre van angol szó. A Basic English a Wikipédiában is rendelkezik képviselettel.
[szerkesztés] Eredete[szerkesztés] Beszélőinek számaA statisztikák szerint 446 millió anyanyelvi beszélője van napjainkban. A Föld lakosságához képest az anyanyelvi beszélők száma százalékosan csökken, viszont a világ első számú másodikként használt nyelve az angol. Kb. 650 millióan beszélik jól első vagy második nyelvként és 2-3 milliárd közé teszik azok számát akik néhány szót értenek a nyelvből. Az Európai Unió egyik hivatalos és munkanyelve. Az angolul tanulók közül csak több mint minden 100. tud az alapszintnél (néhány száz szó) jobban, viszont ezt a nyelvet tanulják a világon a legtöbben. Egyben a legelterjedtebb számítógépes nyelv is. [szerkesztés] NyelvtanaAz angol főleg izoláló nyelv, vagyis a mondatokban a fő nyelvtani funkciókat a szavak sorrendje határozza meg. Ugyanakkor indoeurópai örökségként számos példáját hordozza a flexiónak – mint rendhagyásnak. Emellett mutatkoznak – a pongyolább köznyelvben egyre gyakrabban – bizonyos agglutináló vonások is.
Az mai angolban már nincsenek esetek, az eredeti esetragok lekoptak, a mai ragok újabb fejlemények. Érdekes az -s rag hármassága:
[szerkesztés] FőnevekA köznevek kis betűvel íródnak, mint a magyarban. Néhány kivételtől eltekintve (például raincoat) nem használ összetett szavakat, emiatt szókincse legfeljebb közel 500-600 ezerre tehető. A többesszámot egy szóvégi s betű jelzi, ritka kivételek a latin jövevényszavak, amelyek esetén a többesszám jele az a (medium → media, datum → data, millennium → millennia). [szerkesztés] Igék, igeragozásA szabályos igék egyesszám harmadik személyű ragja -(e)s, a múlté és a befejezett melléknévi igenévé -(e)d. Időbeni folyamatok és azok lezártságának kifejezésére fejlett, más nyelvekben (pl. német, francia) is szokásos szerkezeteket használ (pl. I have done it = megcsináltam (és kész van), I am doing it = folyamatosan csinálom, I have been doing it = már régóta csinálom vö. francia je l'ai fait, német ich habe es gemacht). [szerkesztés] Melléknevek, határozószókA legtöbb esetben a magyarhoz hasonlóan különbséget tesz a „hogyan?” és „milyen?” kérdésre felelő szavaknál, pl.: nicely (szépen), nice (szép). Kivételt képez például a fast (gyors, gyorsan) szó, illetve igen szembetűnő módon a hard (kemény, keményen) és a hardly (alig) szavak alkotta szópár is. [szerkesztés] SzámnevekA múltbeli tizenkettes számrendszer egykori használatát tükrözi, hogy a számoknak 1-től 12-ig saját megnevezésük van (one [1], two [2], ..., ten [10], eleven [11], twelve [12]).
[szerkesztés] Helyesírás[szerkesztés] Nagy- és kisbetűk használataNagybetűt a latinnal analóg módon használ. Így a legtöbb köznév kisbetűvel íródik, ugyanakkor nagybetűvel írja a nemzetiségek nevét (English, Japanese), a hónapok és napok nevét (January, Monday), az iskolai tantárgyak nevét (Science, History) és a címben előforduló szavakat (kivéve a névelőket, elöljárókat és a kötőszavakat) és a tulajdonneveket. A személyes névmások közül kizárólag az egyesszám első személy - vagyis az én – (I) szintén nagybetűvel írandó. [szerkesztés] SzókincsAz angol nyelv szókincsének két legfontosabb forrása az ógermán (ahonnan maga az angol nyelv ered), valamint a latin (túlnyomórészt a francián keresztül). Számos fogalmat germán és latin eredetű szóval egyaránt ki lehet fejezni: ezek listája itt található. E szópárokban általában a germán eredetű szó a hétköznapibb, „közönségesebb” hangzású, a latin eredetű pedig előkelőbb, fennköltebb, hivataloskodóbb. E két fő rétegen túl számos más nyelvből is (pl. ógörög) vett át szavakat, így jött létre mai, igen jelentékeny szókincse. [szerkesztés] Amerikai vs. brit angolAz angol nyelvnek két fő változata él: a brit (British English) és az amerikai (American English); természetesen ezek további dialektusokra tagolódnak, amelyek jelentősen eltérhetnek a sztenderd változatoktól. A két változat között számottevő különbség a kiejtésben és a szókincs egy részében, valamint egyes szavak írásában mutatkozik. A brit angol nyíltabb hangzású, több hehezettel kell beszélni, valamint az r hang gyakran egyáltalán nem realizálódik, ezzel szemben az amerikai kissé zártabb ejtésű, az r betűt gyakran ejtik, bár raccsolva, továbbá sokszor az [a:] hang helyett [æ:]-t ejtenek. Ezek az eltérések - ugyanakkor - egyáltalán nem akadályozzák a kölcsönös megértést. Példák:
Az angolul tanulók számára alkalmanként jelenthet kellemetlenséget, hogy a két változat beszélői néha „lenézik” egymást, továbbá hogy Európában (pl. nyelvvizsgán) gyakran nem fogadják el az amerikai angolt, vagy azt kifogásolják az oktatók, hogy a két fő változatot a tanuló keveri. Érdekes, viszont, hogy az írek ez utóbbit használják, az angoloktóli elkülönülésük egyik jeleként, s egyre többen tanulják, használják ősi gaél nyelvüket. [szerkesztés] PéldaszövegAll human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed with reason and conscience and should act towards one another in a spirit of brotherhood. Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. [szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Szótárak
[szerkesztés] Magyar–angol–magyar[szerkesztés] Lásd még[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||