Amszterdam

Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.

[szerkesztés] Városkép

A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette azt, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól,és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze.

Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.

A város központjában található a Dam tér. Az amszterdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talaj süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenére kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.

Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg dolgozó ember jár be Amszterdamba.

[szerkesztés] Története

A 13.században jelentéktelen kis falu. Nevét először 1275-ben említik. 1300-ban városi jogot kap, és a gyorsan fejlődő gabonakereskedelem révén virágzásnak indul. A 15. században épült városfalak egy része napjainkig fennmaradt. Ebből a századból származnak a mai város legrégibb favázas lakóépületei, a Begina-házak, valamint a Dam téren emelkedő gót stílusú Újtemplom (Nieuwe Kerk). A 16. században már jelentős kereskedelmi város volt. 1578-ban csatlakozott a reformációhoz, és a spanyol Habsburgok ellen vívott függetlenségi harcban a holland polgárság győzelmet aratott. Ekkor kezdődött a fénykora, a holland tengerészek Amerikától Kelet-Indiáig és Ausztráliáig járták a tengereket, gyarmatokat alapítanak, s a várost egy időre a legrangosabb kereskedelmi és pénzügyi központtá tették. A polgárság erejének, és büszkeségének jelképeként Jacob van Campen irányításával elkészült a Dam téren a városháza, (1648–1657), amely 1808 óta a királyi palota.

A város lakossága 1700-ra elérte a 210 000 főt. A 18. században a világtengerért vívott küzdelemben Hollandia alulmaradt vetélytársaival szemben, veszélybe kerül a kikötői forgalom is. Szilvási Gábor 1791-ben kiadott Geografiájában Amszterdamot Európa leghíresebb kereskedő városaként jellemzi: "sok hajókat, kereskedőket és kalmárokat lehet benne látni. Sok nagy paloták vannak benne, több mint 26000 házak, és körülbelül 300 ezer lakosok, akik kereskedésből és nemes mesterségekből élnek". Amszterdam második világkora az 1870-es években köszöntött be. Megépültek a vasútvonalak, 1878-ra elkészült az Észak-tengeri csatorna, 1839-ben a Merwede-csatorna, majd 1952-ben az Amszterdam-Rajna csatorna. 1917-ben megépült a Schiphol repülőtér, kontinensünk legrégibb repülőtere. A kikötő újjáéledése lendületet adott a város iparosodásának, és a 2. világháború után gyorsan növekedett a lakosság. Megépültek a városközponttól délre a lakótelepek. Amszterdamban több, mint 7000 műemléképület található, melyek megőrizték a város hangulatát. A tömegközlekedést a metrók, villamosok, buszok, vonatok segítik.

[szerkesztés] Címer

A város címere a három függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő Szent András keresztből áll. A történészek szerint a három kereszt az Amszerdamot fenyegető három legsúlyosabb veszélyt jelképezi: az árvizet, a tűzvészt és a pestist. A címer alján látható felirat "Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig" a város hivatalos jelmondata, jelentése: Vitéz, elszánt, könyörületes, melyet 1947-ben Wilhelmina királynő (1890–1948) adományozott a városnak a II. világháború alatti bátorságának elismerésként. Az oroszlánok a XVI. században kerültek a címerre.

[szerkesztés] Látnivalók

Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Rengeteg színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Vincent van Gogh munkái láthatóak. A múzeum jelenleg felújítás alatt áll, így a munkák 2008-re várható befejezéséig a gyűjteménynek több másik múzeum ad otthont. Megemlíthető még a trópusi múzeum, mely kiállításait a forró égöv problémáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt ház, valamint a Prinsengracht 26, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás éveiben.

[szerkesztés] Sport

-Football- Amszterdam ad otthont a Holand első osztály (hollandul-eredivise) egyik legsikeresebb csapatának az Ajax Amszterdam-nak. A stadionját Amsterdam Arénának hívják, ami Amszterdam dél-keleti részén található. 1928-ban építették a 9. nyári Olimpiai játékokra.

[szerkesztés] Külső hivatkozások