1993

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998

[szerkesztés] Események

• január 1. – Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlik.
• január 3. – George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírja Moszkvában a START-II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több-robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével.
  

  

  George Bush és Borisz Jelcin a START-II aláírásakor
• január 14. – A szövetségesek megállapodnak azokról a tervekről, amelyekkel érvényt szerezhetnek a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési övezetben a légtérzárlat betartásának, amennyiben erre a feladatra felkérést kapnak az ENSZ-től.
• január 21. – A NATO európai legfelsőbb parancsnoka (SACEUR), valamint Franciaország és Németország fegyveres erőinek vezérkari főnöke egyezményt ír alá azokról a feltételekről, amelyek alkalmazása révén az Európa Hadtest a Szövetség keretén belül működhet.
• január 31. – Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot köt.
• február 4. – Belarusz ratifikálja a START-I szerződést.
• február 24. – A NATO főtitkára nyilatkozatot ad ki, amelyben támogatja az ENSZ döntését a humanitárius segítség légi úton történő eljuttatásáról Bosznia keleti részébe.
• február 26.
  • Terroristák bombát robbantanak a New York-i Világkereskedelmi Központban.
  • A NATO–központban rendkívüli miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács, amelyen részt vesz Warren Christopher új amerikai külügyminiszter.
• március 8–9. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Albániában.
• március 10. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja a NATO katonai szerveit, hogy az ENSZ Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketervének lehetséges végrehajtására vonatkozóan rendkívüli intézkedési lehetőségeket dolgozzanak ki.
• március 15. – Észak-Korea kiutasítja a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) ellenőreit, és bejelenti az Atomsorompó Egyezményből (NPT) való kilépéséről szóló szándékát.
• március 26. – Antonín Baudyš cseh védelmi miniszter a NATO–központban megbeszélést folytat a NATO főtitkárával és a Katonai Bizottság elnökével.
• április 2. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja az európai legfelsőbb parancsnokot (SACEUR), hogy tegye meg az előkészítő intézkedéseket az ENSZ 816. számú határozatának végrehajtására, amely jóváhagyja, hogy szerezzenek érvényt a bosznia-hercegovinai légtérzárlat betartásának.
• április 3–4. – Vencouverben az első amerikai–orosz csúcsértekezleten találkozik Bill Clinton és Borisz Jelcin elnök.
• április 12. – Az ENSZ BT 816. sz. határozatának felhasználása és az Észak-atlanti Tanács április 8-i döntése értelmében megkezdik a boszniai repülési tilalom betartását célzó NATO–műveletet. (Ezen több szövetséges ország harci és megfigyelő repülőgépe, valamint a NATO repülőgépfedélzeti korai riasztó kötelékének (NAEWF) repülőgépei vesznek részt!)
• április 22. – Boutros Boutros-Ghali ENSZ– és Manfred Wörner NATO–főtitkár Brüsszelben megbeszélést folytat az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről, a NATO békefenntartási szerepéről, valamint a NATO és az ENSZ közötti kapcsolatokról általában.
• április 30. – A CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.
• május 17. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban.
• május 22. – Az ENSZ BT tagjai (Franciaország, Oroszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA) Bosznia-Hercegovinára vonatkozó közös akcióprogramot jelentenek be a harcok beszüntetése céljából, amely intézkedéseket tartalmaz a „védett területekre”.
• június 9. – Narihito japán trónörökös – Akihito császár fia – házassága Masako Ovada diplomatával.
• június 18. – Az ENSZ BT jóváhagyja, hogy a boszniai válság átterjedésének megelőzése érdekében 300 amerikai katonát vezényeljenek Macedóniába, hogy csatlakozzanak az ott lévő 700 fős ENSZ–erőkhöz.
• június 28–30. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Csehországban.
• június 30. – A Közlekedési Minisztérium létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot.
• július 22. – Belorusszia – nukleáris fegyverrel nem rendelkező államként – hivatalosan is csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez.
• augusztus 1–11. – Mir Sada békemenet Boszniában a háború idején, a történelemben egyedülálló erőszakmentes akció egy háború megállítására
• augusztus 9.
  • Letette alkotmányos esküjét és ezzel hivatalosan is elfoglalta a belga trónt II. Albert belga király.
  • Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a bosznia-hercegovinai légicsapások műveleti opcióit a Tanács augusztus 2-án történt bejelentése alapján, amelyet az ENSZ főtitkárának jóváhagyásával hajtanak végre.
• augusztus 31. – Oroszország befejezi csapatai kivonását Litvániából.
• szeptember 21.
  • Borisz Jelcin orosz elnök felfüggeszti a parlamentet, és december 11–12-ére új választásokat ír ki.
  • Aleksandr Ruckoj alelnök és Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök más keményvonalas politikát folytatókkal együtt megszállják az orosz elnökségi épületet.
• október 4.
  • A Borisz Jelcin orosz elnökhöz hű csapatok harckocsikkal és gépágyúval támadják az orosz parlamentnek az elnökségi palotában létesített főhadiszállását, és kiűzik az épületet elfoglaló, Jelcin reformprogramját ellenző keményvonalas parlamenti erőket.
  • A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbítja az ENSZ–békefenntartó erők horvátországi és boszniai megbízatását.
• november 1. – Életbe lép a maastrichti szerződés.
• november 3. – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról.
• november 6. – A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezető elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választják.
• november 8. – Horvát tüzérség lerombolja a 16. században épült Öreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina).
• november 8. – Ungár Klára és Molnár Péter elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.
• november 14. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját, melynek következtében az országba megkezdődik a külföldi tőke beáramlása.
• november 18. – Elfogadják Dél-Afrikában az új alkotmányt, így több, mint 300 évnyi fehér uralom után a feketék is megkapják az alapvető emberi jogokat.
• november 20. – Az Arab Liga tagja lesz a Comore-szigetek.
• december 2. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a NATO külügyminiszterei megvitatják a Partnerség a Békéért koncepcióját és a kapcsolódó javaslatokat, az 1994. januári csúcsértekezlet előkészítése keretében.
• december 3. – A NACC miniszteri ülésén a NATO és a NACC külügyminiszterei elfogadják a NACC békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc csoportjának második jelentését, valamint a NACC 1994. évi munkatervét.
• december 8. – A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies – közép-európai mobilitási program) megalapítása.
• december 12. – Elhunyt Antall József, aki a politikai rendszerváltás óta az első felelős magyar miniszterelnök volt.
• december 30. – Izrael és a Vatikán elismerik egymást, felveszik a diplomáciai kapcsolatot.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1993 a filmművészetben

[szerkesztés] 1993 a tudományban

[szerkesztés] 1993 az irodalomban

• Somlyó György – Füst Milán vagy a lesütött szemű ember (tanulmány), Balassi

[szerkesztés] 1993 a zenében

• Ace of Base: Happy Nation
• Blind Guardian: Tokyo Tales
• Bonnie Tyler: Silhouette In Red (producer Dieter Bohlen, ECHO Awards Germany)
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Nyugati pályaudvar
• Depeche Mode: Songs of Faith and Devotion
• Edda Művek: Szellemvilág
• Eros Ramazzotti: Tutte storie
• Janet Jackson: janet.
• Laura Pausini: Laura Pausini
• Marcus Miller: The Sun Don't Lie (november 18.)
• Mariah Carey: Music Box
• Meat Loaf: Bat Out Of Hell II. Back Into Hell (Producer Jim Steinman 2 Grammy díj)
• Nirvana: In Utero
• Pearl Jam: Vs.
• Presser Gábor-Dés László: Nagy utazás
• Robert Plant: Fate of Nations
• Sepultura: Chaos A.D.
• Toni Braxton: Toni Braxton
• Deep Purple: The Battle Rages On
• The Offspring: Ignition

[szerkesztés] 1993 a sportban

[szerkesztés] 1993 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1993 a televízióban

• Március 8-án az amerikai MTV először sugározza a Beavis és Butt-headet.

[szerkesztés] 1993 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

• Utasi Árpád A csillag születik győztese

[szerkesztés] Halálozások

• január 6. – Gaál József bugaci főintéző (* 1904)
• január 6. – Rudolf Nurejev, orosz balett táncos (* 1938)
• január 20. – Audrey Hepburn, a 20. század egyik leghíresebb színésznője (* 1929)
• január 23. - Péter Gábor, (Eisenberger Benjámin), az ÁVH egykori vezetője (* 1906)
• január 31. - Ruzicskay György, festőművész (* 1896)
• február 5. – Joseph Mankiewicz, amerikai iró, Oscar-díjas filmrendező (* 1909)
• február 7. – Mensáros László, színész, rendező (* 1926)
• február 14. – Bacsik Elek, dzsesszgitáros (* 1926)
• március 18. – Gyetvai Elemér, világbajnok asztaliteniszező (* 1927)
• április 4. – Alfred Mosher Butts, a Scrabble (Betűtorony) nevű játék feltalálója (* 1899)
• április 5. – Juhász-Nagy Pál, ökológus, akadémikus (* 1935)
• május 24. – Cseres Tibor, író (* 1915)
• május – Lengyel Árpád, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó (* 1915)
• június 5. – Conway Twitty, amerikai country énekes (* 1933)
• június 19. – William Golding, Nobel-díjas angol író, költő (* 1911)
• július 10. – Kun Péter, az EDDA gitárosa (* 1967)
• július 17. – Dunay Pál, Európa-bajnok vívó (* 1909)
• július 31. - I. Baldiun, belga király (* 1930)
• augusztus 5. – Vertel József, grafikusművész, bélyegtervező (* 1922)
• szeptember 2. – Baróti Géza, író, újságíró (* 1914)
• szeptember 14. – Bólya Péter, író (* 1944)
• szeptember 20. – Erich Hartmann, német katonatiszt, minden idők legeredményesebb (352 légi győzelem) vadászpilótája (* 1922)
  

  

  River Phoenix
• október 7. – Ferdinandy Mihály, író (* 1912)
• október 11. – Lőrincze Lajos, nyelvész (* 1915)
• október 18. – Feleki Kamill, Kossuth-díjas színművész (* 1908)
• október 31. – Federico Fellini, olasz filmrendező, forgatókönyvíró (* 1920)
• október 31. – River Phoenix, amerikai színész (* 1970)
• november 11. – Gulyás György, magyar karnagy, zenetanár (* 1916)
• november 14. – Béres András, magyar néprajzkutató (* 1928)
• november 16. – Lucia Popp, szlovák operaénekesnő (* 1939)
• december 4. – Frank Zappa, amerikai zeneszerző, gitáros (* 1940)
• december 5. – Trauner Sándor, magyar származású francia festőművész, Oscar-díjas díszlettervező (* 1906)
• december 12. – Antall József, politikus, miniszterelnök (* 1932)

[szerkesztés] Nobel-díjak