1968

Keresés

Más nyelveken

január 1. – Magyarországon elkezdődnek az Új gazdasági mechanizmus összefoglaló nevű gazdaságpolitikai reformok.

január 1. – A korábban önálló fővárosi közlekedési vállalatok összevonásával megalakítják a Budapesti Közlekedési Vállalatot.

január 3–5. – A Csehszlovák Kommunista Párt KB tanácskozásán felmentik tisztségéből Antonín Novotný első titkárt és Alexander Dubček választják utódául. A CSKP-ben és a társadalomban kezdetét veszi a „prágai tavaszként” ismert demokratizálási folyamat.

január 19. – Az USA és a Szovjetunió a genfi Leszerelési Konferencián beterjeszti az atomsorompó szerződés tervezetét.

március 22. – Lemond tisztségéről Antonín Novotný csehszlovák köztársasági elnök.

március 23. – Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió képviselőinek drezdai tanácskozásán a „testvéri országok” felszólítják a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőségét a „negatív tendenciák” felszámolására.

március 30. – Csehszlovákiában Ludvík Svobodát választják meg államfőnek.

április 4. - Memphis városában lelőtték Martin Luther Kinget, afro-amerikai polgárjogi politikust.

április 8. – Csehszlovákia új miniszterelnöke Oldřich Černík.

június 5. - Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.

június 24–25. – Az Észak-atlanti Tanács reykjaviki miniszteri ülésén áttekintik a Berlinbe vezető utakra vonatkozó intézkedéseket, és kiadják a kölcsönös és kegyensúlyozott haderőcsökkentésről szóló nyilatkozatot.

július 1. – Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést.

augusztus 17. – Alexander Dubček Komáromban találkozik Kádár Jánossal, aki burkoltan figyelmezteti a külső beavatkozás veszélyére.

augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5 000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.

augusztus 23–26. – Az elhurcolt csehszlovák vezetőket Moszkvában a szovjet feltételek elfogadására kényszerítik (többek között ígéretet kell tenniük az „antiszocialista erőkkel” való leszámolásra).

augusztus 26–28. – A Szlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusán a szovjetbarát orientációt képviselő Gustáv Husákot választják első titkárának.

szeptember 12. – Albánia lemond a Varsói Szerződésbeli tagságáról.

november 5. - Az Egyesült Államok elnökválasztásán a republikánus Richard M. Nixon aratott győzelmet.

november 13–14. – Megalaku az Eurocsoport.

november 15–16. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli a csehszlovákiai szovjet akciót, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveive ellentétesnek minősít és figyelmeztetést intéz a Szovjetunióhoz.

december 22. – A Budapestről Nagykáta felé közlekedő mentesítő személyvonat Mendét elhagyva Pusztaszentistván megállóhelynél összeütközik egy tehervonattal. 43 halálos, több mint 70 sebesült áldozat.

december 24. – Az Apollo-8 amerikai űrhajó három emberrel a fedélzetén Hold körüli pályára áll.