1900. évi nyári olimpiai játékok

II. Nyári olimpia
Rendező	Párizs, Franciaország
Nemzetek	24
Sportolók	997
Versenyszámok	19 sportágban 95 versenyszám
Érmek	268 90 90 88
Megnyitó ünnepség	1900. május 14.[1]
Záró ünnepség	1900. október 28.[1]
Magyar részvétel
Sportolók	18
Zászlóvivő	Toldi Sándor
Érmek	5 (7)[2] [3] 1 2 (4) 2
Olimpiai pontok	40

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok – a II. Nyári olimpia – helyszíne Párizs volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elsősorban Pierre de Coubertin érdemeinek elismeréseként adta a rendezési jogot a francia fővárosnak.

A versenyeket 1900. május 14-e és október 28-a között, több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk huszonnégy ország 997 sportolója vett részt. A versenyek színvonala és sportértéke felülmúlta az előző, 1896. évi athéni olimpiát, azonban a felületes rendezés, a versenyzési körülmények alacsony színvonala miatt a párizsi olimpia a „zűrzavarok olimpiájaként” vonult be a sporttörténelembe. Coubertin, éppen saját hazájában nem talált kellő megértésre. A hivatalos francia körök az olimpiát az 1900. évi párizsi világkiállítás mellékeseményének tekintették, így az újkori olimpiai játékok elindítója kénytelen volt teljesen átengedni a szervezést a világkiállítás szervező bizottságának, amely azonban az olimpiai eszme szempontjait teljesen alárendelte a világkiállítás érdekeinek.

[szerkesztés] Érdekességek

Ray Ewry a kígyóember

• Az olimpiáról nem készült hivatalos jelentés^[4], így a sporttörténészeknek máig sok nehézséget okoz a hivatalos versenyszámok, a részt vevő versenyzők, illetve az eredmények megállapítása. E kérdésekben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is azóta többször változott.
• A szabályok könnyedén kezelésére jellemző, hogy az 5000 méteres futó csapatversenyben győztes brit csapat ötödik tagja, Stanley Rowley előzőleg ausztrál szinekben a 100 méteres síkfutás harmadik helyén végzett.
• Ezen az olimpián kezdte páratlanul eredményes olimpiai szereplését Ray Ewry. Az egyesült államokbeli atléta három olimpián vett részt és összesen nyolc aranyérmet nyert. Ewry a korai olimpiák atlétikaversenyein szereplő helyből ugró számokban volt eredményes, ezért kortársai kígyóembernek nevezték.
• A francia rendezők vasárnap is tartottak versenyeket, az amerikai egyetemek egy része azonban eltiltotta sportolóit a vasárnapi versenyzéstől, ezért néhány versenyszám döntőjéből a legesélyesebbek hiányoztak. Az egyesült államokbeli Myer Prinstein a távolugrás döntőjében nem indulhatott, de a selejtezőkben elért eredményével így is ezüstérmes lett.
• Ezen az olimpián született Magyarország első aranyérme atlétikából. Bauer Rudolf volt az első atléta, aki diszkoszvetésben a mai modern fordulásos technikát alkalmazta és ezzel meg is nyerte a versenyt. Bauer soha többé nem indult atlétikaversenyen. Eredményhirdetésén a zenekar először tévedésből az USA himnuszát kezdte el játszani.
• Az úszóversenyeket a Szajna egyik holtágában rendezték. Ez volt az egyetlen nyári olimpia, amelyen maratoni – 4000 méteres – úszóversenyt is rendeztek. Az elsősorban rövid versenytávon versenyző, akkor tizenkilenc éves Halmay Zoltán kivételes tehetségét jelzi, hogy ebben a számban is ezüstérmet tudott szerezni.
• Ez volt az első olimpia, amelyen női sportolók is részt vehettek. Az első női olimpiai bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyespárosban is aranyérmet nyert.
• Az atlétikaversenyek legeredményesebb sportolója, Alvin Kraenzlein megnyerte a 60 méteres síkfutást, a két gátfutószámot és a távolugrást is. Az olimpiák atlétikaversenyeinek történetében azóta sem tudott senki ugyanazon az olimpián négy egyéni számban bajnoki címet szerezni.
• James Connolly, az újkori olimpiák első bajnoka ezen az olimpián is indult, de bajnoki címét nem tudta megvédeni.

[szerkesztés] A részt vevő országok

A II. Nyári Olimpiai Játékokon résztvevő nemzetek

Hivatalos jelentés hiányában az olimpiák történetét tárgyaló források ebben a tekintetben is eltérőek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mai álláspontja szerint az olimpián a következő huszonnégy ország vett részt (vastagítással kiemelve az a tizenkét ország, amelyeknek ez volt az első olimpiai részvételük):

[szerkesztés] Olimpiai versenyszámok

Az olimpia idején a francia fővárosban számos olyan sporteseményt is rendeztek, amelyek nem tartoztak a hivatalos versenyprogramba, a hivatalos versenyszámok megállapítása ezért máig nehézséget okoz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos állásfoglalása is többször változott. A ma hivatalosnak tekintett program szerint huszonegy sportszakágban a következő versenyszámokat rendezték meg:

Versenyszámok az 1900. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat
	férfi	női	férfi	vegyes	összesen
atlétika	22	0	1	0	23
croquet	2	0	1	0	3
evezés	1	0	4	0	5
golfozás	1	1	0	0	2
íjászat	6	0	0	0	6
kerékpározás	2	0	0	0	2
kötélhúzás	0	0	1	0	1
krikett	0	0	1	0	1
labdarúgás	0	0	1	0	1
lovaglás	3	0	0	0	3
lovaspóló	0	0	1	0	1
pelota	0	0	1	0	1
rögbi	0	0	1	0	1
sportlövészet	7	0	2	0	9
tenisz	1	1	1	1	4
torna	1	0	0	0	1
úszás	6	0	1	0	7
vitorlázás	0	0	10	0	10
vívás	7	0	0	0	7
vízilabda	0	0	1	0	1
Összesen	59	2	27	1	89

[szerkesztés] Éremtáblázat

A kiosztott 268 érmen – 90 arany-, 90 ezüst- és 88 bronzérmen – húsz ország osztozott. Aranyérmet tizennégy ország nyert. Nem nyert érmet Argentína, Görögország, Románia és Oroszország.

(A rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Franciaország (FRA)	26	41	34	92
2 .	Egyesült Államok (USA)	19	14	14	47
3.	Nagy-Britannia (GBR)	15	6	9	30
4.	Nemzetközi Csapat (ZZX)[5]	6	3	3	12
5.	Svájc (SUI)	6	2	1	9
6.	Belgium (BEL)	5	5	5	15
7.	Németország (GER)	4	2	2	8
8.	Olaszország (ITA)	2	1	0	3
9.	Ausztrália (AUS)	2	0	3	5
10.	Dánia (DEN)	1	3	2	6
	Magyarország (HUN)	1	3	2	6

A teljes listát lásd Az 1900. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata szócikkben.

[szerkesztés] Magyar részvétel

Az olimpián tizennyolc sportoló képviselte Magyarországot, akik négy sportág – atlétika, úszás, torna és vívás – versenyein vettek részt. Kiemelkedően szerepeltek a magyar atléták, és az úszásban egyedüli magyarként induló Halmay Zoltán.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1900. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Az 1900. évi nyári olimpiai játékok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság honlapján
• Nemzetközi Olimpiai Bizottság adatbázisa

[szerkesztés] Megjegyzések

[szerkesztés] Források

• Az 1900. évi olimpia a Nemzetközi Olimpiai Bizottság honlapján
• Az 1900. évi olimpia a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024x
• Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)
• Rózsaligeti László - Magyar Olimpiai Lexikon (1896 - 2002) Helikon Kiadó, 2003.