Írország

Írország (Ireland, Éire) alatt az Ír Köztársaságot (Republic of Ireland, Poblacht na hÉireann) értjük. Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

Írország zászlajának színei a zöld, fehér és a narancssárga. Az egyetlen olyan ország a világon, amelynek címerében egy hangszer van: egy hárfa. Ennek oka a zene kitüntetett szerepe az ír hagyományban.

Két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa, és egyben legnagyobb városa Dublin. Jelenlegi elnöke nő, Mary McAleese. Az írek nem használják a prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnök”-öt jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tanaiste pedig „klánfőnök-helyettes”-t. A jelenlegi taoiseach Bertie Ahern.

[szerkesztés] Földrajz

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

[szerkesztés] Domborzat

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

[szerkesztés] Vízrajz

Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti-óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fő ága a Királyi Főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Államforma: köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak.Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) van, ebből 26 alkotja az Ír Köztársaságot, bár ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Az 1-es számmal jelölt Dublin felosztása kettővel, a 19-es Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.

Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben a ’90-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.

1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az ’50-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai)működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.

A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert és K+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.

Az ország csatlakozása az Európai Unióhoz 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.

A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az 1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:

Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves GDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai kistigrisek növekedéséhez fogható. 2001 világgazdasági recessziója óta napjainkban az ír gazdaság növekedése is lassuló tendenciát mutat. S meglehet, a foglalkoztatottság csökken, az elemzők nem borúlátóak, szerintük az ex-tigris rövidesen rááll egy átlagos növekedési ütemű, hosszú távú fejlődési pályára. A Kohéziós Alap „phasing-out” országaként korlátozott mértékben továbbra is jogosult a brüsszeli juttatásokra, melyekből egyszerre több szektorban, a regionális és társadalmi különbségeket kiegyenlítő beruházásokat hajt végre.

[szerkesztés] Közlekedés

Írországban baloldali közlekedés van. A távolságokat és a sebesség korlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve 1-1 fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályákon, ahol - a gépjármű méretének függvényében - néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobil telefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolási jegy hiányában a gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen is lebilincselik. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.

Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlkedésért az Aer Arann gondoskodik.

A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 88,4%-a római katolikus, 3%-a anglikán felekezetű. A lakosság 1,3%-a más keresztény felekezetű és 0,5%-a muzulmán.

Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetője Armagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Hivatalos ünnepek

[szerkesztés] Egyéb ünnepek

[szerkesztés] Irodalom

Európai országok

	Dél-Európa: Andorra \| Málta¹ \| Olaszország¹ \| Portugália^1,² \| Spanyolország^1,²\| San Marino \| Vatikán
	Délkelet-Európa: Albánia \| Bosznia-Hercegovina \| Bulgária¹ \| Ciprus³ \| Görögország¹ \| Koszovó \| Horvátország \| Macedónia \| Montenegró \| Szerbia \| Törökország⁴
	Észak-Európa: Dánia^1,2 \| Észtország¹ \| Finnország¹ \| Izland \| Lettország¹ \| Litvánia¹ \| Norvégia² \| Svédország¹
	Kelet-Európa: Azerbajdzsán⁴ \| Fehéroroszország \| Grúzia⁴ \| Kazahsztán⁴ \| Moldova \| Oroszország⁴ \| Örményország⁵ \| Ukrajna
	Közép-Európa: Ausztria¹ \| Csehország¹ \| Lengyelország¹ \| Liechtenstein \| Magyarország¹ \| Németország¹ \| Románia¹ \| Svájc \| Szlovákia¹ \| Szlovénia¹
	Nyugat-Európa: Belgium¹ \| Egyesült Királyság^1,² \| Franciaország^1,² \| Hollandia^1,² \| Írország¹ \| Luxemburg¹ \| Monaco
¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli területtel is rendelkezik ³ Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik ⁵ Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják
Függő területek: Akrotíri és Dekélia⁵ \| Feröer \| Gibraltár \| Guernsey \| Jersey \| Man sziget \| Svalbard
Vitatott státusú területek: Abházia \| Dél-Oszétia \| Észak-Ciprus⁵ \| Dnyeszter Menti Köztársaság \| Hegyi-Karabah⁵ \| Szuverén Máltai Lovagrend

Navigáció

részvétel

Keresés

Eszközök

Más nyelveken

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Hivatalos ünnepek

[szerkesztés] Egyéb ünnepek

[szerkesztés] Irodalom